Incitato XVIII 2010 - Ló a hitvilágban

A ló évezredeken át sorstársunk, teherviselõnk, jármûvünk, mint olyan mûvészettörténetünknek is egyik fõszereplõje volt. A ló harcászati, közhasználati (igavonó) szerepének csökkenése a mûvészetek témakörébõl is visszaterelte a lovakat. Azért is van sikere a világon egyedülálló Incitato mûvésztelepnek és kiállításának mert tábori ars poeticája ezeknek az értelmes csinos és erõs lényeknek szeretetét, megbecsülését és reneszánszát tûzte ki célul az alábbi szállóige szellemében: aki a lovat szereti, rossz ember nem lehet.
Egyébként az Incitato tábor mottója Nemes Nagy Ágnes tollából így hangzik: "...és végül nem maradt semmi, csak az angyalok és a lovak."
A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. a szõrcsei Agroinvest Rt. és Tóth Ildikó táborvezetõ 2010-ben is Bálványoson szervezi meg a "lóravaló" képzõmûvészek táborát.
Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített (a 19. század elején gróf Bethlen Pál erdélyi ménesében kitenyészett) ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklõ mûvésztábor meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is.
A 2010 július 2-án a XVIII alkalommal kapuit megnyitó mûvésztelep lakói az Incitato táborok ötletgazdája, fõszervezõje és mecénása, a nemrég elhunyt Tóth Ferenc utolsó kívánságát tiszteletben tartva a képzõmûvészeti alkotások témája idén: a Ló a hitvilágban - adott téma szellemében alkotnak majd. Akár csak az elmúlt években az inspirációt lovas szakkönyvek, fotóalbumok, videofilmek és a tapasztalatcsere is elõsegíti. Mindezek mellet rendelkezésükre állt a Tóth család szervezte katrosai megnyitó bulija a tábortûztõl kezdve, a háromszéki kirándulásokon (Gelence, Ojtoz, Bereck, Kovászna, Csomakõrös, Szent Anna-tó stb.) át, a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesek lenyûgözõ látványáig. (Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese, több mint 300 fajlovat számlál, különbözõ vérvonalban).
A fotózásokon, vázlatozásokon kívül lovaglásokra is sor került(het), de a sajátos lovas téma, eddig is fõleg mûvészi szempontból incitálta, ösztönözte, izgatta a tábor részvevõit. A képzõmûvészeti lovarda megtáltosodottjai reméljük az idén is jelesre vizsgáznak megrajzolt, lefestett, megmintázott, lefényképezett lovakból, lóerõkbõl, ló iránti szeretetbõl és bálványozásból.
A XVIII. Incitató Mûvésztelep jól látható bizonyítéka és eredménye az idén szintén a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum Incze László termében, július 18-án, vasárnap 12.00 órakor tekinthetõ majd meg.

A XVIII. Incitato Mûvésztelep listája:
ÁBRAHÁM JAKAB
ÁBRAHÁM IMOLA
CSUTAK LEVENTE
DEÁK BARNA
DEÁK M. RIA
DIMÉNY ANDRÁS
ERÕSS SÁNDOR
GONDA ZOLTÁN
GYÖRGY LEHEL
GYÕRI LÁSZLÓ
MIHOLCSA JÓZSEF
NAGY LAJOS
ORTH ISTVÁN
RITÓK LAJOS
SAJGÓ ILONA
SÁROSI CSABA
SíMÓ ENIKÕ
VETRÓ ANDRÁS
VETRÓ B.S. ANDRÁS
VETRO B. ZSUZSA
VINCZE LÁSZLÓ

A kiállítás megnyitójára július 18.-án kerül sor 12 órakor a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum "Incze László" termében.
A kiállítást méltatja: Deák Ferenc
Közremûködnek: Deszke Ottilia és Porczel Beáta

https://www.kezdi.info/news/xviii-incitato-muvesztabor-es-kiallitas/2030


***
2010. július 19., hétfő, Közélet

Az Incitato művésztábor ideje alatt készített Ló a hitvilágban témájú képekből nyí­lt tegnap kiállítás a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum Incze László Termé­ben. A megadott téma mellett valamennyi művész egy-egy munkában a Szent György-legendát is megörökítette.

Elsőként Dobolyi Annamá­ria művészettörténész, a mú­zeum munkatársa köszöntötte a művészeket, majd dr. Deák Ferenc magyartanár méltatta a tárlat változatos technikával készült anyagát, a közel hetven alkotást, Vincze László képzőművész, az idei tábor művészeti vezetője pedig dióhéjban a művészeket mutatta be. A kiállító alkotók: Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Csutak Levente, Deák Barna, Deák Ria, Dimény András, Erőss Sándor, Miholcsa Jó­zsef, Nagy Lajos, Sárosi Csaba, Simó Enikő, Gonda Zoltán, Győri László, László Ákos, Orth István, Ritók Lajos, Sajgó Ilona, Vetró András, Vetró Bodoni Sebestyén András, Vetró Bodoni Zsuzsa és Vincze László. A megnyitón közreműködött Deszke Otília és Porczel Beáta, akik verssel és énekszóval tették ünnepélyesebbé az eseményt. Az Incitato-tárlat augusztus 15-ig tekintető meg.

Iochom István


https://www.3szek.ro/load/cikk/30884/lo-a-hitvilagban

***



A kiállítás ünnepe által visszalépünk a mitikus idő újra megélhető keretébe. A távoli megjelenítése, annak előtérbe hozása és múlt idézése szepjátékba hozza az alkotót. Mitikus lények, héroszok, teremtő erővel létező hősök, világrendet fenntartó hiedelmek idézésével közelít saját világnézeti álláspontjának kijelöléséig vagy távolít a formával való játék szabadsága fele.

A tárlat a kultúra hálójában élő alkotó vallomása. A kötődések keresése és sokszínű képzettársítás szabad asszociációinak együttes lélegzete jelenik meg itt. Nemzeti örökségünk kollektív emlékezetéből felhozott képek identitásunk, közösségbe tartozásunk, sárkányölő feladatvállalásunk kihívásait vetítik előre. A múlt története, a szüzsé alapja örökérvényű meg-megújuló próbatételeket mutatja meg a megmaradásért. Mai életünket a múlt tükörképeire vetítve lehetőségünk van az alkotásban a hős szerepkörével azonosulni, az egyértelmű igazságok kinyilatkoztatására, így akár a patetikus hangnem vállalására is.

Ábrahám Jakab grafikái a ló társaságában az egyént mutatja meg. Döntéshelyzetek, archaikus fohászok, elszánt akarat, a kijelölt sors felvállalása mutatkozik meg képein. A nagy változások előtt csendbe burkolózó meditációk hőseit mutatja be. A ló alakjainak elmozdulása, előrehaladásra való törekvésük a változás és változtatás sorfordító helyzeteit mutatja.

Ábrahám Imola az örök visszatérés mítoszait keresi. Hősiesség és csínytalan dinamizmus egymást egészíti ki. Képein befele gyűrűző körök alakulnak ki, és próbatételein a biztonság, és a meg-megújulú derű van jelen.

Csutak Levente nemzetet idéző képei az egységet mutatják meg. Szimbiozis van pogány és keresztény kultúrkör között, egymás térfeleit kiegészítve jelenik meg az erős nemzeti karakter.

Deák Barna képei az Incitato eddigi tematikáihoz nyúl vissza. Pegazus hátán az alkotó önfeledt életvitelét ekszatikus pillanatban és ironikus ábrázolásban együtt mutatja be. Játékos frisseséggel idéz és dinamikus élethelyzeteket hoz közel az egyén életéből.

Deák M. Ria képei a ló önfeledt mozgásán keresztül a létezés szabadságvágyát fogalmazza meg. Nem korlatozva útvesztőkkel, a tiszta ösztön szabad kiáramlása teszi nemes ember érzések hordozóivá. Lovai jól érzik magukat légüres terükben, a mindenséggel mérik magukat.

Dimény András lovas képein a cselekvő erő mutatkozik meg. Változtató szándékkal vállalja a küzdésben résztvevő megmérettetést, amiben az esetleges veszteség sem tántorítja el a szembeállástól. Eszprexív lendület és színek lüktető ereje irányít. Szentgyörgy alkotásán felismerhető a Fehérlófia ezelőtti kiállításon meditáló figurájának miniatürizált idézése. Erőss Sándor kitörési célpontot találó, erős kontrasztot teremtő és mozaikos elemekből folytonosan körbejáró léthelyzetet mutat be.

Gonda Zoltán vásznain szürrealisztikus szabad képzettársítással ismerjük fel a ló ábrázolásába veszendő önmagunkat. A küzdelem pillanatképeit emeli ki, nagyítja egyetemes rangra. Színek hordozta víziók kelnek életre.

Győri László szobra zárt struktúrájával alkot modern formát az ősi hitvilág rituális mozzanatairól.
László Ákos táltosa az örök körforgás ciklikus mozgásában teremt egységet profán és transzcendens között.
Miholcsa József faragott tábláihoz a népművészet ősi elemeinek kódjaiból építkezik. Világszinteket jelöl ki, nemzeti karaktert emel ki. A kompozíció struktúrája és az organikus anyag egysége egymás hatásában teljesedik ki.

Nagy Lajos fotóin a felsorakozás retorikája alkot sajátos jelentést. Ez a filmképek szabályos ismétlődésének érzetét is életre kelti.
Orth István légies alkotása a mitikusban rejlő fenséges örökérvényűt az esendő egyszerűségével emeli ki. Játékos formavilág és érzelemgazdag vágyakozás mutatkozik meg. Ritók Lajos lovainak gesztusnyelve egy magasabb rendű létezés zónáit jeleníti meg. A fenséges érzéséhez a szelíd és elnémult tekintet társul. A tanú tekintetével néznek lovai. Sajgó Ilona lovas képei egy idilli világot alkotnak. Kozmikus elemek közelsége és színek érzelemgazdag lüktetése a megtalált nyugalom és kiteljesedés vágyott képeit keltik életre. Sárosi Csaba küzdőtere a teremtett és megrongált emberi világ. A küzdelem a külső szabadtérben játszódik. A megrongált torony a meg-megújuló rohamokról beszél, viszont a figurák szembenállása a döntetlen és önmaguk ellen vívott harcok képzetét erősítik.

Simó Enikő képein a mozgás dinamizmusa és az előrehaladás vágya fogalmazódik meg. A haladás a megérzés és a szabadon válassztott út irányába visz előre.
Vetró András Szent György sorozata egy új ciklus az életműben. Szól az egyén feladatvállalásáról, a beváltható és elvesző álmokról egyaránt. Ló és lovas egyensúlyozó összetartozása a fenn maradást is jelképezi egy virtuóz, alakot változtató képlékeny támadó ellenféllel szemben.
v Vetró B. S. András grafikái az emlékezés és képzettársítás együttes játéka. Az élő világ egymásban életre kelő szintézise.
Vetró B. Zsuzsa képein játék a mítoszokkal életrérzése jelenítődik meg. A sárkány idomtalan jelenléte esendőséget és rokonszenvet kelt a nézőben. Az eltérő irányba néző tekintetek sajátos sorsokról szólnak, amelyeket a kompozíció szerkezti egysége egy sorsvállalássá köt össze.

Vincze László fehér-fekete grafikai a képzettársítások színes gazdagságát mutatják. Érzékeny vonalvezetés, lendületes változékonyság és megsokszorodó alakváltoztatás irányítja a légies képeket. Ló és ember szembeállítása képein emberi létezésünk ösztönre és rációra épülő egységét teremti meg.
A XVIII. Incitato kiállítás képei több szállal kapcsolódnak előző kiállítások képi világaihoz, viszont az idő távlatából újra értelmezett témák az átértékelés nagyszerű képi játékait adják a nézőnek.
Dr. Deák Ferenc