Periféria - VII.Hargitai Szalon

Perifériák

 Mi visszhangzik bennem a perifériákról?

József Attilának A város peremén című, 1933-ban írt verse, amely  először a kolozsvári Korunkban jelent meg, Magyarországon ugyanis nem láthatott napvilágot. Hogy mi történik a perifériákon, azt leginkább csak azok tudták, akik ott éltek. A költőnek ebből a korabeli munkásságra összpontosító, forradalomra buzdító, osztályharcos verséből manapság csupán két sort szoktak idézni, legtöbbször a forrás-vers megjelölése nélkül: míg megvilágosul gyönyörű képességünk, a rend/, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent.
Elio Petri olasz filmrendező 1971-ben készítette Gian Maria Volontével a főszerepben A munkásosztály a paradicsomba megy című, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó filmjét, amelynek színtere a külváros és a futószalagokkal teli gyár, a mindennapi robot, amely társadalmi létben is a perifériára szorítja az ott dolgozókat.

Csakhogy azóta sok minden megváltozott. A külvárosból kertváros lett, a romladozó-bomladozó épületek ma már a város- és faluközpontok sajátjai is, a munkásosztály olykor már nem is a munkahelyen, hanem otthon vagy menetközben dolgozó munkavállalók hadává vált, a társadalom pedig már hosszú ideje nem követi az egykor egyetlennek és igaznak mondott fejlődési utat, hanem itt bomlik ki előttünk a maga kiszámíthatatlan önjárásában. Mindaz, amit valamikor az irodalom, a zene, a színház és egyáltalán a művészetek perifériájának neveztek, ma már helyet kér magának a mindennapi életben. És ha egy közép-vagy kisiskolást megkérdünk, hogy mi az, hogy periféria, akkor szó nélkül előhúz bármiféle olyan kelléket, amelyekkel a számítógépéhez, laptopjához vagy mobiltelefonjához kapcsolódik.

Igen, élő és állandóan változó a mindennapi fogalomrendszerünk, ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy amikor Botár László képzőművész, a Hargita megyei őszi képzőművészeti szalonok kurátora azt ajánlotta szűkebb és tágabb környezetében élő, a térséghez valamiképpen kapcsolódó művésztársainak, hogy az idén a Periféria kulcsszóra alkossanak, akkor a fogalom sokkal szélesebb értelmezésére hívta fel a figyelmet: „adott esetben, ha elhagyjuk komfortzónánkat, erőt vehet rajtunk az a nyugtalansági állapot, amely a kitaszítottság érzetét kelheti bennünk. Ilyenkor, hosszabb vagy rövidebb időre megtapasztalhatjuk a vélt vagy valós perifériára sodródás érzését. Ki hogyan éli ezt meg, az másként tükröződik mindannyiunkban. A társadalmi, a földrajzi, az érzelmi vagy más világok peremén létezni mindig egyedi érzéseket válthatnak ki. Felháborodhatunk, elégedetlenkedhetünk, bölcs távolságból higgadtan ítélkezhetünk,  vagy éppen rátalálhatunk kényelmesnek tűnő életterünkre, ahol mentesek maradunk a közélet manipulációitól. “ Voltaképpen Botár itt a művészetek és a művészek örök kételyére hívja fel a figyelmet: részt venni, ott lenni a közösségben, vagy a csak a művészetek és az alkotás, egyéni belső törvényeire hallgatni, függetlenül a társadalmi következmények és elvárások nélkül.

Csíkszeredától Montreálig és Székelyudvarhelytől Bécsig, Budapestig közel ötven alkotó találta úgy, hogy érdekli a téma, a válaszokat pedig változatos műfajokban és ugyancsak választékos vizuális nyelven találjuk itt, a katalógusban, valamint az Őszi Szalonon, amely csíkszeredai bemutatkozás után az ország sok más településére is eljut. Töprengjünk el a képeken, az ötleteken, a jelképeken, a megfogalmazásokon és rájövünk arra, hogy érzelmeinkkel, gondolatainkkal, vágyainkkal, szorongásainkkal nem vagyunk egyedül.

 

  1. Ábrahám Imola - Brassó
  2. Ábrahám Jakab - Brassó
  3. Bakó Klára - Csíkszereda
  4. Balázs Attila - Székelyudvarhely
  5. Maria Balea - Arad
  6. Balló Andrea - Szeged (HU)
  7. Borsos Gábor - Gyergyószentmiklós
  8. Botár László - Csíkszereda
  9. Csata Jenő - Csíkszereda
10. Csillag István - Csíkszereda
11. Csillag Simon Repolski Imola - Csíkszereda
12. Damó István - Kocsér (HU)
13. Elekes Gyula - Székelyudvarhely
14. Fazakas Csaba - Wien (AT)
15. Fülöp József - Csíkszereda
16. Jakab András - Székelyudvarhely
17. Koszti István Miklós - Csíkszereda
18. Kőrösi Sándor Zoltán - Budapest (HU)
19. Kusztura Sándor - Székelyudvarhely
20. Lehel Endre - Dunaharaszti (HU)
21. Augustin Lucici - Pitești
22. Vlad Augustin Lucici - Pitești
23. Márton Árpád - Csíkszereda
24. Márton József - Csíkszereda
25. Mikó F. László - Budapest (HU)
26. Ráduly Mária-Piroska - Csíkszereda
27. Révész Ákos - Budapest (HU)
28. Schwarz Volker - Ulm (DE) / Dunaharaszti (HU)
26. Siklódy Ferenc - Csíkszereda
30. Sipos Sándor - Székelykeresztúr - Montréal (CAN)
31. Tompa Lehel - Felixdorf (AT)
32. Turcza László - Csíkszereda
33. Váncsa Mónika - Csíkszereda
34. Varga Ger - Makó (HU)
35. Vass Mária-Magdolna - Székelyudvarhely
36. Vitos Hajnal - Csíkszereda
37. Zsigmond Márton - Csíkszereda
38. Xantus Géza - Csíkszereda

Székedi Ferenc