Az Erdélyben élő magyarság kitermelte maga köréből azokat, akik tisztában vannak azzal, adott helyzetben, mit is kell meglépni.
Kolozsváron a Minerva-ház, köszönhetően Tibori Szabó Zoltánnak, rangos kulturális, tudományos központtá válik. A hajdani Lázár- házban nemcsak az Igazság utódlapja a Szabadság működik, de mind jobban megteremtődik a lehetőség könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, tudományos jellegű előadások rendezésére, ami növeli a kulturális kínálatot, a művészetet, a kultúrát szerető közönség számára.
Ez alkalommal a Barabás Miklós Céh kiállítását nyitották meg, 43 alkotóművész több mint 70 munkája látható.
Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke nyitotta meg az ünnepi eseményt. Bár az utóbbi időben több kiállítási tér, Galéria nyílt meg - mondta Tibori-, mégis kevés a reprezentatív kiállítási terület.
A válság világában a művészek nehéz sorsot élnek át. Ilyen világban a művész rendkívül komoly feladat előtt áll.
Ma is érvényesek Kós Károly szavai, melyeket az 1939-es kiállítás- megnyitó alkalmával mondott.
Kós szerint a társadalom olyan, mint egy szekér, melyre felszáll a polgárság, a társadalom irányítói és azok, akik felférnek. Ezt a szekeret a művészeknek kell irányítaniuk. A művészek dolga, hogy fáklyával mutassák az utat. Mi a fáklyát biztosítjuk ezekkel a falakkal, a művészek szerepe az, hogy jelöljék meg a társadalom számára járható utat.
Tibori szavai érzékeltetik a művész valóság- érzékeny, lényegre látó képességét, aki empátiával, alkotó módon, a művészet sajátos eszközeivel, tár elénk tükröt, képet a változó világ bonyolult kérdéseiről.
Németh Júlia, a BMC alelnöke köszönetet mondott, hogy lehetőség volt „kiszabadulni” szeretett Farkas utcai székházból, mely már szűknek bizonyult. A BMC a Minerva-házban otthonra talált.
Kolozsvár legkorszerűbb kiállítási terme is szűknek bizonyult a BMC legnépesebb művész- csoport, a kolozsvári művészek kiállításához.
Mint hangsúlyozta, a mai kiállítás jellemzői a változatosság és a sokszínűség:” a realista beállítottságú alkotásoktól a szürrealista beütéseken keresztül a geometriai vagy lírai absztraktig, a gesztusfestészetig a művészi megnyilatkozás megannyi formájával találkozhatunk.”
Röviden vázolta a BMC történetét, jellemzőit. A minőség volt a fő kritérium a Céh szerveződésében. A szervezet nem öleli fel az erdélyi képzőművészek sokaságát, mert sok hasonló céh működik.
A BMC 1929-ben jött létre Kós Károly és Szolnay Sándor kezdeményezésére. Érdekvédelmi szervezetként alakult meg, melynek célja a kiállítási lehetőségek megteremtése a tagok számára. Az első kiállítást 1930-ban szervezte a Teleki palota termeiben, a Farkas utcában. Abban az évben nyomtatták a Minerva nyomdában az első kiállítás- katalógust. Mondható, hogy affinitás és folytonosság érezhető a két egyesület között.
A BMC 1944-ben beszüntette a tevékenységét.
A BMC 1994-ben Kós András és Abódy Nagy Béla kezdeményezésére újjáéledt, lehetőség teremtődött a kiállítások megnyitásához a Farkas utcai házban.
De a Szabadság szerkesztőségében szervezett kiállításnak hagyománya van. Itt alakult a legelső szerkesztőségi klub-galéria, melynek Túrós László, az Igazság grafikai szerkesztője, kiváló festőművész és grafikus volt a kezdeményezője.
Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja gratulált mind a Minerva Egyesületnek, mind a Barabás Miklós Céhnek a rangos kiállításhoz.
Az erdélyi magyar képzőművészek még nem rendelkeznek szuper modern kulturális intézménnyel. Ezzel adós az erdélyi intézményrendszer, az anyaország is. A szakmaiság megfelelő infrastruktúrát, intézményt feltételez.
A korszerű, modern kiállítási terem az erdélyi művészek munkáinak a megjelenítését tenné lehetővé - mondta Szilágyi Mátyás.
A kiállítást gazdagította a különböző művészek munkáinak multimédiás kivetítése is. A művészi alkotások multimédiás megjelenítését a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta.
Csomafáy Ferenc
