Két hazában • Gaál András festőművész kiállítása a győri könyvtárban

gaal-andras-kiallitas

Május 21-én délután nyílt meg Gaál András, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett festőművész kiállítása Két hazában címmel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében. A tárlat június 12-ig tekinthető meg.

A hangulatos bevezetés (Szigeti Endre gitárzenével adta elő Csoóri Sándor Barbár őszi versét) után Csáky Anna, a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) vezetője mondott köszöntőbeszédet a vendégeknek:

Gaál Andrásnak, az Erdélyből Magyarországra, Pannonhalmára költözött festőművésznek Két hazában című kiállítására gyűltünk ma össze, hogy ünnepeljünk és gyönyörködjünk az általa teremtett szépségben, képeinek nem mindennapi varázslatos világában. Alkotásait szülőföldje, hazája iránti szeretete, hűsége, az erdélyi hegyek titokzatos, égbe törő csúcsainak, erdeinek sokszínű változatossága jellemzi, s ragadják meg az őket csodáló szemlélőt.

Megható, ahogyan az Erdélyből évekkel ezelőtt hozzánk költözött nagy művészre még most is hatalmas tisztelettel, szeretettel emlékeznek hajdani kollégái, rajongói, tanítványai, kritikusai. Itthon is nagy tisztelet és szeretet övezi. A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) tagjaként művei minden évben megjelennek a Győri antológiában, közös kiállításainkon rendszeresen láthatóak kiváló képei, melyeket az erdélyi táj ihletett még akkor is, amikor már itt élt. A szívében, lelkében őrzött hajdani szépségek adják ma is alkotásainak témáját. Minden festménye valami megfoghatatlan belső sugárzásból jön létre, melyet a szülőföld iránti hűsége sugall.

gaal-andras-kiallitas

Ezután Csáky Anna Illanó szépség című saját versét szavalta el, majd Varga Lajos Dániel Pro Urbe Győr díjas hírlapíró, a művész barátja lépett a mikrofonhoz, hogy szavaival megnyissa a 2021-ben Munkácsy-díjat kapott alkotó kiállítását:

A születésnap és a kitüntetés adott késztetést Gaál András képeinek győri bemutatásához. Az alkalom. Nyolcvanöt éves, Munkácsy-díjas. Az alkalomnál többről van szó mégis, ha valaki Gaál András életének, pályájának, alkotó erejének vázolására törekszik. Élete nagy ívű, pályája kivételes, egyedi, alkotó ereje varázslatos. Különleges alkalom nélkül is. Nem túlzás ez? Nem csupán egy öregedő, ám szépség iránt lelkes zsurnaliszta képzelgése? Nem. Elég egy pillantást vetni a kiállítóteremre. E képíró művei lenyűgözők. Teremtőjük itt él köztünk, Pannonhalmán, a Tóth-hegyen lakik, a győri alkotókör tagja. Társunk. Szerencsések vagyunk, mert a társulás kedvére való. Csupán ezért (is) laudációt, méltatást érdemel tőlünk. A győriektől, a dunántúliaktól. A mai Pannóniától.

Gaál András ugyanis Erdély gyermeke. Gyergyóban született, Ditró a bölcsőhelye, iskolába Marosvásárhelyen és Kolozsváron járt, Csíkszeredában vert tanyát felnőtt férfiként. Négy esztendő után Szászrégenbe készülődött, de az akkori főtanfelügyelő nem hagyta jóvá rajztanári áthelyezési kérelmét. Ekkor találkozott egy marosvásárhelyi kiállításon a nála öt évvel fiatalabb Márton Árpáddal, akit biztatott, menjen Csíkszeredába. Árpád érkezett, András maradt. Aztán ott tanított negyven esztendeig. Ott kapott műtermet. Ott egészült ki e páros triásszá Zöld Lajossal. E társulás segítette világra a szárhegyi alkotótábort a hetvenes években. A táborban öt-hatszáz művész megfordult, hátrahagyott ezernél jóval több műalkotást, a kétezredik évig elnyúló időszakban. Ezért írta róla a Szervátiusz-díja átadása alkalmával 2019-ben Nagy Miklós Kund: Gaál András a kovász-emberek, az intézményteremtők, az úttörők ritka kategóriájába tartozik. Ami igaz. Nagyon igaz.

Ez csak egyik pontos megjegyzés Gaál András teremtő lényéről. A másik, amit Ferencz Imre csíki, illetve kászoni, magamfajta hírlapíró, mellesleg lírikus, Andrásnak címzett versében (Változatok) vetett papírra:

az ő képein az erdélyi táj, a Székelyföld felismeri magát.
„közben a nyár olajra lép
minek múlni kell elszelel
végül minden szín visszatér
de a vászon már végtelen

gaal-andras-kiallitas

Ha nem találkoztam volna Ferencz Imrével a szeredai szerkesztőségben és otthonában, Kotormányban és Hargitafürdőn, ha nem jártam volna 1997-ben dr. Búzás Gábor révén Gaál András műtermében, ha nem tűnődtem volna a nevezetes pünkösdi csíksomlyói búcsún, ha nem láttam volna magasból a csíki medencét, akkor annyit mondhatnék csupán ős-kisalföldiként: szép ez az elvont, metaforikus költői látomás András képeiről. Találó is. De líraian szól még arról, amit kiállító művészünk idei, márciusi élet-interjújában Sarány Istvánnak így fogalmazott meg: a csíki medencében mások a színek a fordított perspektíva miatt. A festőnk a látványt egyöntetű színfoltokká, mértani síkokká egyszerűsíti. Lényegre törő egyszerűsítés ez. A színperspektíva miatt? Lehet. Tele határtalan szenvedéllyel, amelyről Banner Zoltán találóan mondta egykor a győri Napóleon-házban: „Gaál András eszményi tájaiban az marad meg, ami ronthatatlan, mert kizárólag általunk van és velünk marad mindörökre.” Gaál András így váltotta valóra, amit első szeredai éveiben Nagy Imrétől, a „zsögödi remetétől” kapott: Sokat rajzolj! Csodás a táj, használd ki! A mester szavait Hans Loew, a jónevű kolozsvári műkritikus azzal egészítette ki, hogy próbálja ezt a csodás tájat kicsit másképpen láttatni, mint a művész elődei tették.

Láthatjuk, hogy ég és föld feszített ívei között játszik e festő vásznain koloritja révén szíve dobbanásaival, lelke rezdüléseivel. Ritmust rögzít, harmóniát áraszt. Vibrál a szíve. A lényében fogant és az onnan kiáradó harmónia miatt egyediek Gaál András képei, vásznai mellett lehetnek bár portrék, alakrajzok, netán víz- vagy falfestmények is. A többi titok. Nincs rá igazán találó szó, hogy miért ilyen Gaál András festői életműve. Kitakargatjuk sejtéseinket. Talán a családja, felesége biztatása, gyermekeiből sugárzó tisztelet. Unokái létezése. A gyermekeiket követték a Dunántúlra. Ezért feszül az életív Csíksomlyó és Pannonhalma szent hegye közt. Hétköznapi, családi késztetés van mögötte. Benne van ebben az elmozdulásban rövid életünk parancsoló kényszere: azokkal kell tartanunk, akiket szeretünk. De… Benne van ebben az elmozdulásban a művészi létezés öröme, a szabad akarat örökös, időn túlmutató mindig megemelkedett igénye. Jelképes ezen az életíven a két szakrális hely? Mindenképpen az. Ezt az életívet a kettős és többes kötődések tették erőssé, gránát szilárdságúvá. Magasság, mélység, közelség, távolság, közösség, egyéniség, szárnyalás, józan mérlegelés. Szívemhez közel áll, ahogy Székedi Ferenc, Gaál András egykori tanítványa hírlapíróként megjeleníti öt tételes emléktöredékeiben közös kötődéseiket a szűkebb és tágasabb pátria iránt. „Egy időben ott lenni a középpontban, egész sor szakmai feladatot teljesíteni, ugyanakkor be is zárkózni az alkotás legbensőbb köreibe – egy újabb kettősség, amelyre csak az a művész képes, akinek életfelfogása, gondolatvilága meggyőződés-rendszere nagyon szilárd és megingathatatlan talapzaton áll”. Ezt írta Székedi 2004 nyarán, amikor Ditró, a szülőfalu nem csupán festőként, hanem díszpolgárként megtalálta Gaál Andrást. És többé nem engedi el. Galériát adott neki.

Gaál András most már a miénk is. Láttatja velünk a látomásos világát, amely a diszharmonikus világban harmóniát kínál. Felmutatja az egyetemes emberi igényt. Ő teszi ezt, aki a székelység, józan, gyakorlatias gondolkodását örökölte. A ditrói iskolamester így indította útjára 1950-ben: „Nem erdész leszel, hanem festő.” Most 2021-et írunk. Ő valóra váltotta a legszebb reményeket. Önmagáét. Közösségét. Köszönjük. Nagyon köszönjük.

gaal-andras-kiallitas

A megnyitóbeszéd után a GYAK ízlésesen összeállított műsorát láthatta-hallhatta a közönség, melynek során elhangzott Áprily Lajos Túl ötven erdőn című verse P. Nagy Gabi felolvasásában, Gősi Vali Beleégünk az örök világba c. költeménye a szerző előadásában, Weöres Sándor A két nem c. alkotása Szigeti Endre tolmácsolásában, Olasz Valéria A festő monológja c. műve a szerző prezentálásában, valamint Gősi Vali Otthonra találni c. szerzeménye szintén a saját bemutatásában. Végezetül pedig Csáky Anna zárszavát és Szigeti Endre gitár előadását (Leonard Cohen: Hallelujah) követően Gaál András kiállítása a maga gyönyörűséges teljességében tárult fel a megnyitón megjelentek előtt.

A Két hazában című kiállítás 2021. június 12-ig tekinthető meg, hétköznapokon (kedd kivételével) 13-16 óra között (az ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján), a következő előírások betartása mellett.

Fotók: Vas Balázs

https://www.gyoriszalon.hu/news/15292/102/K%C3%A9t-haz%C3%A1ban?fbclid=IwAR1F6l4XGMEV6F96UK2Bc-fWdSh...