Közönségtalálkozó Csillag István grafikusművésszelÉletre kelt mesék

2021. szeptember 21., kedd

A meseillusztráció színes, izgalmas világába vezette hallgatóit egy szombat déli beszélgetésen Csillag István csíkszeredai grafikusművész, akit az Erdélyi Művészeti Központ munkatársa, Száraz Anna faggatott pályafutásáról, valamint a műhelymunka titkairól az eseményt befogadó sepsiszentgyörgyi Gutenberg Könyvesboltban.

  • Fot Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Már kisgyermekként is feltűnően sokat rajzolt, otthonuk folyton tele volt papírra vetett alkotásaival és gyurmaegerek sokaságával, s az udvarban is kedvelt időtöltés volt, nagyon szeretett állatokat rajzolni – elevenítette fel a csíkszeredai grafikus, így lényegében egyértelmű volt, később is ezt az irányt követi pályája, annak ellenére, hogy kezdetben zongorázni is tanult.

Temesváron a képzőművészeti egyetem hallgatójaként is a grafikára esett a választása, és fiatal egyetemistaként, egy csoportos kiállításra készülve hozta úgy a sors, hogy bemutatták Kányádi Sándornak, és felajánlották, hogy illusztrálja egyik kis kötetét. Meglepetésként érte a felkérés, megtisztelőnek érezte, hogy Sándor bácsi írásaihoz készíthetett illusztrációt – mesélte, s tulajdonképpen ez jelentette az indulást, a Talpas történetek és a kíváncsi hold volt az első könyv, melyben közreműködött. Ezt számos kötet követte az évek során, illusztrációi mások mellett Benedek Elek, Farkas Árpád, Sütő András, Kovács András Ferenc műveivel jelentek meg egy kötetben, s elismerte: „fantasztikus élmény volt”, hogy jelentős személyiségekkel kezdhette a munkát. Hangsúlyozta azt is, az alkotói folyamatban a képzőművészet jelenti számra az alapot, ebből táplálkozik illusztrátorként és könyvszerkesztőként egyaránt, mesék és felnőtt irodalmi kiadványoknál egyaránt sokat nyom a latban az, hogy foglalkozik a képzőművészettel – mutatott rá.

Száraz Anna felvetésére szólt arról is, hogy a kezdetekben nagyon sok vázlatot készített, különösen a meséskönyveknél, sokat dolgozott, amíg kiforrott egy-egy szereplő minden apró részlete – példaként a Cimbora diáklap kisördögét hozta fel. A meséskönyvek minden illusztrációjánál vázlatozni, tanulmányozni kell, ám ahogyan az alkotói folyamat érett, a kezdeti kontúrosabb, külső vonalak elvesztek, s maradtak a színek és a formák – magyarázta munkái bemutatása közben. „A felnőtt irodalom egy fokkal közelebb áll a képzőművészethez, tulajdonképpen ott már teljesen szabadon alkotok, szinte azonnal festek” – ismerte el Csillag István, aki úgy érzi, ez esetben megvalósul egy író és egy képzőművész közös munkája, értékek születnek – mutatott rá.

Arról, hogy van-e kedvenc, szívéhez közel álló alkotása, nem kaptunk határozott választ, inkább fordulópontokat jelentő könyveket említett, a meseillusztráció terén például Orbán János Dénes meseregényét, a Búbocskát. „Itt szabadon tudtam illusztrálni, bármilyen mennyiségben, ugyanakkor stílus tekintetében is történt egy váltás” – fejtette ki a grafikus. Megemlítette, hogy a Pallas Akadémiával és a Gutenberg kiadóval való együttműködés révén megszerette a könyvszerkesztés folyamatát, így azóta maga szerkeszti a könyveit, sőt, műtermét is ennek megfelelően alakította: van egy illusztrációs rész, ahol fest, rajzol, vázlatok készülnek, illetve egy stúdió is.

Csillag István úgy érzi, szerencsés helyzetben van, hiszen szereti a munkáját, legyen szó illusztrációkról vagy könyvszerkesztésről, „nem megyek be soha úgy a műterembe vagy a stúdióba, hogy ne legyen kedvem dolgozni” – ismerte el. S ezt az érzést sikerült nekünk, hallgatóinak is hamisítatlanul átadnia. Az évek során negyvennél több mesekönyvet és 15–20 felnőtt irodalmi alkotást illusztrált, a sepsiszentgyörgyi Cimbora diáklap számára 2007 óta készít illusztrációkat, 2009-től pedig a kolozsvári Napsugár és Szivárvány gyereklapokba is.