Pasztellek a fametszetek királyától

„Egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit”, azaz Gy. Szabó Béla pasztelljeit állították ki a kolozsvári magyar főkonzulátuson.

gyszabo_kiallitas_f_horvath_laszlo_b(fotó: Horváth László)

„A fametszetek erdélyi koronázatlan királyának tartott Gy. Szabó Béla pasztelljeit kevésbé ismerik, életében egyetlenegyet sem adott el, sőt kiállítás is csak egyszer nyílt belőlük” – magyarázta Németh Júlia művészettörténész a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében, a neves alkotó pasztellképeiből ízelítőt nyújtó tárlat megnyitóján.

A kedd esti eseményen Mile Lajos főkonzul köszöntötte a termet csaknem zsúfolásig megtöltő közönséget. A diplomata elmondta: Magyarországon ritkán tanúsítanak ekkora érdeklődést az emberek egy képzőművészeti tárlat iránt, de az érdeklődés nem véletlen, hiszen nem akármilyen esztétikai élményt nyújtanak Gy. Szabó Béla alkotásai.

A főkonzul szerint a képzőművész rendkívül termékeny volt: összesen 14 ezer rajza, kétszáz pasztellje és 1500 fametszete maradt fenn. Életében 300 kiállítása volt, halála után pedig a most megnyílt tárlat a százkettedik. Gy. Szabó Béla 1905-ben született és 1985-ben halt meg, így minden szempontból kerek évforduló adott alkalmat művei kiállítására.

Ferenczy Miklós református lelkész, a gyulafehérvári születésű képzőművész hagyatékának őrzője előadásában többek között elmondta: Gy. Szabó Bélának óriási munkabírása volt, naponta 15-16 órát dolgozott. Döntő hatása volt művészetére az, hogy 1931-ben a kolozsvári Energia Villamossági Gépgyárban kapott állást, noha ez csak két évet tartott, ugyanis az 1929–33-as gazdasági válság végére megszűnt a munkahelye. A nagyközönség azonban ennek köszönhetően Kolozsváron tekinthette meg először Gy. Szabó alkotásait 1932 decemberében egy csoportos kiállításon.

Németh Júlia művészettörténész ugyanakkor elmondta: Gy. Szabó Béla már fiatalon bejárta Olaszországot, aztán később Ausztriában, Belgiumban, Kínában, Mexikóban, az azték kultúra bölcsőjében és Kolumbiában is megfordult, az így megszerzett kulturális tapasztalatait pedig megjelenítette műveiben is. Mint kifejtette: a pasztell átmeneti műfaj a grafika és a festészet között. „A tárlaton egy színekben gondolkodó grafikus és egy rajzoskedvű festő képeit tekinthetik meg az érdeklődők” – tette hozzá Németh.

Kiss Előd-Gergely

http://kronika.ro/kultura/pasztellek-a-fametszetek-kiralyatol