2020. február 18., 09:23
Műértőknek és műkedvelőknek egyaránt igazi vizuális csemegét jelent a
Barabás Miklós Céh (BMC) hagyományos évi értékfelmérő kiállítása, amely
nemrég nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeumban.
Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató (középen) elmondta, örömmel ad
otthont a BMC-s művészek tárlatának •
Fotó: Horváth László
Idén két kiállítótermet is a BMC rendelkezésére bocsátott a Művészeti
Múzeum vezetősége, ami jelzi: nem egy hétköznapi tárlat megnyitóján
vehettünk részt február 6-án este a Bánffy-palota ódon falai között.
Lucian Nastasă-Kovács igazgatónak köszönhető, hogy a céh tagjai immár
negyedik alkalommal állíthatják ki alkotásaikat Kolozsvár legnevesebb és
nem utolsósorban leglátogatottabb művészeti intézményében,
ami már önmagában is rangot ad az eseménynek. (A Bánffy-palotában működő
Művészeti Múzeum a céh 1994-es újjáalakulása óta először 2017-ben
fogadta be az akkor országos szintű csoportos kiállítást.)
„Öregebbek lettünk egy évvel, és fiatalabbak egy kiállítással. Mert
nincs jobb fiatalító szer egy közös kiállításnál, amely eltörli a
nemzedéki, világnézeti, stílus- és felfogásbeli különbségeket, amely egy
fedél alá tereli mindazokat, akiknek szívügye a művészet” – fogalmazott
a tárlat megnyitóján Németh Júlia műkritikus, aki egyben a BMC alelnöke
is. Emlékeztetett: a szakmai szervezet idén ünnepli 91. születésnapját,
de minden tárlatuk a megújulást hirdeti. Elmondta, örömmel látja, hogy a
festők és grafikusok mellett ezúttal a szokásosnál is több keramikus és
szobrász állít ki idén. Amin nem is kell csodálkozni, hiszen a
változatosság jellemző magára a BMC-re is: mintegy kétszáz tagja között
találunk festőt, keramikust, szobrászt, grafikust, üveg-, textil- és
fotóművészt egyaránt. Így aztán a kínálat – ahogyan Németh Júlia
műkritikus megfogalmazta – „szinte valamennyi technikában a figurálistól
az absztraktig, a klasszikus beütésű, valósághű munkáktól a
posztmodernekig, a drámai hangvételűektől a lírai beállítottságúakig, a
harsogó figyelemfelkeltéstől az elvontabb, sejtelmesebb, olykor
metafizikus irányultságú, metaforikus szín-vonalbeszédig vagy esetenként
gunyoros megnyilatkozásokig terjed.”
Zilahi Nono festőművész munkája. Ő már az új generációt képviseli
Minden korosztály képviselve
A jelen tárlat is bizonyítja:
Erdélyben sok a tehetséges képzőművész, aki őrzi a hagyományokat,
ugyanakkor az új felé is nyitott.
Az idősebb művészekhez mindig csatlakoznak fiatalabbak, akik hűen őrzik a
hagyományokat, de az új szemléletmód nyomát is otthagyják az erdélyi
művészeti palettán.
A BMC csoportos tárlatainak hagyományát követve ezúttal sem voltak
műfaji megkötések: a szobrászművészek és keramikusok alkotásai igen jól
megfértek például Valovits László nagyméretű festményei mellett. A
bőrmetszők is képviselve voltak Balázs László személyében, a BMC
fotóművész tagjai pedig fényképeket is kiállítottak.
Erdély több
megyéjéből és Budapestről összesen 83 művész állít ki 135 alkotást,
Németh Júlia műkritikus szerint a jelen kiállítás anyaga „őszinte
vallomás a minket körülvevő világról, az életről”. Felhívta a jelenlevők
figyelmét: a kiállító művészek arra keresnek és igyekeznek választ
találni, „hogyan lehet identitásvesztés nélkül, árnyaltan haladni a
korral”.
Mivel a Barabás Miklós Céh tagsága nem művészeti ideológia mentén
szerveződött, berkeiben a legkülönfélébb művészi hitvallású alkotók
kaptak helyet. A klasszikus hangvételű munkáktól a posztmodernekig, a
figuralitás jegyében fogantaktól a geometriai és lírai absztraktig, a
legkülönbözőbb technikában megvalósított művészi alkotások vallanak
készítőik érzelem- és gondolatvilágáról, elképzeléseikről, újszerű
kísérleteikről. A kiállított munkák annál is érdekesebbek, mivel a
művészek különböző korosztályok képviselői, az idősektől egészen a
huszonéves fiatalokig. Jól megférnek egymás mellett az ismert művészek
alkotásai olyan pályakezdőkével, akik rendkívüli tehetségről tesznek
bizonyságot kiállított munkáikkal.
Nagy Endre festményei. A művész munkássága évtizedekre nyúlik vissza
•
Nagy Endre munkái Fotó: Nánó Csaba
Több évtizedes múlt
A Barabás Miklós Céh hosszú hagyományokra tekint vissza: erdélyi
művészek egy csoportjának kezdeményezésére 1929-ben alakult a
képzőművészeti egyesülés. Trianon után az erdélyi magyar képzőművészek
jogosan érezték úgy, hogy intézményesített összefogással talán
felvehetik a harcot az új hatalommal szemben, és egy céh létrehozása
biztosíthatja számukra a fennmaradás és a további megjelenés
lehetőségét. Az ötlet Kós Károlytól származott, aki az erdélyi magyar
írókat tömörítő Helikon marosvécsi találkozóján tett javaslatot egy
művészeti egyesület alakítására, és Szolnay Sándor, Nagy Imre, Gallas
Nándor, Mund Hugó, Jándi Dávid személyében lelkes támogatókra lelt. Már
1929-ben határozatot is hoztak „az erdélyi képzőművészek szabad
munkaközössége” támogatására.
1930. március 23-án megnyitották Kolozsváron az első kiállítást, s ezzel
az új szervezet megalakult.
Kós Károly megnyitóbeszédében az egyesülést „az erdélyi magyar
képzőművészet első tudatos szervezkedési megnyilvánulásaként” értékelte.
A kiállítás méltatói pedig hangsúlyozták: a kiállítók „abba a
progresszív seregbe tartoznak, amely egyre erősödő hevességgel keres
kifejezési formát a művészetben”.
Murádin Jenő művészettörténész szerint
működésének másfél évtizede alatt a Barabás Miklós Céh valósághű
tükörképét adta képzőművészeti életünk jelenségeinek.
Olyan korban alakult meg, amikor a művészi érték társadalmi
tudatosításában az építőmunkát még az alapoktól kellett kezdeni. Példát
mutatott a szervezeti élet intézményeinek kiépítésében… Számoknál,
adatoknál többet mond az a felmérésekkel ki nem mutatható eredmény, mely
munkájuk sikerét igazolja: 15 év szervezeti munkálkodása nyomán már
korántsem arról az alapról léphettünk tovább, ami művészeti életünk
viszonyait, parlagi voltát az egyesület fellépése előtt jellemezte”.
1944-ben a Barabás Miklós Céh beszüntette tevékenységét, és fél évszázad
után, 1994-ben alakult újra folytatva az elődök hitvallását.
A kiállítás megnyitóján felszólalt Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató,
aki kiemelte: bár a kultúra látszólag veszít értékéből, mégis sokan
jöttek el a BMC éves kiállításának megnyitójára. Németh Júlia műkritikus
mellett felszólalt Ioan Sbârciu professzor, a Képzőművészeti és
Formatervezői Egyetem szenátusának elnöke és Vákár István, a megyei
tanács alelnöke. A tárlat február 23-ig látogatható a Művészeti
Múzeumban.
Nánó Csaba
