Tárlatvezetéssel zárul Sipos László retrospektív kiállítása Kolozsváron

Pénteken és szombaton 16 órától a Sipos László: Megfordult világ című kiállítás egyik kurátora, Szebeni Zsuzsa tart tárlatvezetést. A Kolozsvári Művészeti Múzeumban 2020 októberében nyílt tárlat január 17-én, vasárnap zár.

A tárlatvezetés magyar nyelven zajlik, de igény szerint román nyelvű fordítást is biztosítanak. Egy vezetésen maximum 10 személyt tudnak fogadni a hatályban lévő járványügyi intézkedések betartása mellett, ezért előzetes regisztráció szüksége a balassisepsi@gmail.com e-mailcímen.

A Felvincen élő és alkotó Sipos László festőművész, grafikus (szül. 1943, Kolozsvár) műveiből a Kolozsvári Művészeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezett kiállítást, a kurátorok Szebeni Zsuzsa és Bordás Beáta.

A művész több mint 70 könyvet és kiadványt illusztrált rajzaival, számos bábszínházi díszletet tervezett és képzőművészeti cikkei jelentek meg. 1969-tól jelen van a különböző kolozsvári és magyarországi csoportos tárlatokon, első egyéni kiállításával szintén 1969-ben mutatkozott be Kolozsvárt. Számos egyéni tárlata volt a kincses városban (legutóbb 2019 őszén az Ars Sacra Galériában), illetve többek között Marosvásárhelyen (1971), Bukarestben (1972, 2007, 2010), Nagyváradon (1976), Makón (1996, 2001, 2011), Oroszországban (2013), Budapesten (2014), Sepsiszentgyörgyön (2020). 1995-től a Barabás Miklós Céh vezetőségi tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1997-ben elnyerte a Barabás Miklós Céh Festészeti díját, 2004-ben a Szolnay Sándor díjat, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Művészetében többféle stílusirányzat (a pop-arttól a konstruktivizmuson és neoexpresszionizmuson keresztül a szürrealizmusig) hatása érik össze egy sajátos és azonnal felismerhető, egzisztencialista filozófiával átitatott gondolati- és képi világgá. Festményei néhány fő témát járnak körül, mint például a művész és a tudósok felelőssége (lásd a Mágus / Einstein sorozatot vagy néhány kiváló alkotó – Ady, Bartók, Tamási Áron – portréit), a nő (eszményített) alakja és szerepei, a cirkusz világa (Bohóc sorozat). Számos műve balladai vagy népművészeti ihletésű (Kőműves Kelemenné, Csángó Madonna), visszatérő képszervező elemei (hal, fogó, kalapács, szegek, serleg) pedig a katolikus vallás alapszimbólumai. Jelkép-erejű főbb alakjaihoz (mágus, kakas, ló, életfa) többször visszatér az évek során, egy-egy sorozatot alkotva e motívumokból.

Jelen kiállítás egy szűkebb válogatást nyújt az alkotó egyben tartott és jól átlátható életművéből, kiragadva a legfontosabb témákat és a főműveknek számító alkotásokat. Ugyanakkor bemutat néhány fiatalkori művet is, amelyek az újdonság erejével hatnak, és betekintést enged a festő munkamódszerébe is. A kiállítás főbb tematikai egységei: a vallási és népművészeti ihletésű főművek, a zenével kapcsolatos alkotások valamint az erdélyi és egyetemes magyar kultúra nagy alakjai előtt tisztelgő festmények.