Udvardy Ignác élete és munkássága: 2/3

Udvardy, a festő

1922-ben az új román vezetés bezáratta a gimnáziumot, melyben tanított, a tanárokat pedig nyugdíjba küldték. Udvardy úgy döntött, a jövőben egyedül a festészetnek szenteli életét. Tanulmányutat tett Németországban és Olaszországban. Először négy hónapot Berlinben töltött, ahol rajzolta és festette a Berlin környéki tavakat és erdőket. Ezután a Keleti-tengerhez ment alkotni Swinemünde mellé. Itt találkozott először a német expresszionizmussal. A Németországban festett képeiből (valamint a Váradon és Egerszegen festett képekből) hazaérkezése után, 1922 szeptemberében hetven darabot állított ki Nagyváradon. Az összes művét megvásárolták. 1923-ban Rómába látogatott, ahol három hónapig alkotott. Hazaérkezése után ismét kiállítást rendezett Nagyváradon.

1923 őszén látogatást tett Nagybányán, ahol annyira magával ragadta a táj szépsége és az őszi erdők színei, hogy a következő évben oda is költözött, feladva váradi műtermét. Megkezdődött művészetének nagybányai korszaka, s 14 éven át tartott. Az itt működő festőkolóniának a szemlélete, stílusának hatása megjelenik vásznain, akárcsak az ekkor Nagybányán egyre markánsabban jelen lévő „neomodern” irányzat tendenciái. Ez idő tájt a festészet mellett fafaragással, vászon- és selyemfestéssel, batikolással, fekete-fehér és színezett linómetszéssel és rézdomborítással is foglalkozott.
1924-től 1938-ig élt Nagybányán és Felsőbányán10. Festett olajjal, pasztellel, akvarellel, készített grafikákat és linómetszeteket. Egész nap a természetet járta elmaradhatatlan panamakalapjában, naponta több képet és vázlatot is készítve az általa kiválasztott helyszíneken. Festett képet a koltói kastélyból is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt egy elszórt kunyhókkal teli dombos, hegyes tájra. A nagyvilággal élete e szakaszában szinte csak kiállításai során érintkezett.
...

László Balázs

http://www.varad.ro/node/761/page/0/1