Ez az oldal sütik (cookies) használatával javítja élményét, miközben Ön ellátogat ezen a webhelyen.

Kérjük, legyen kedves és fogadja el az alább felsorolt sütik használatát a folytatáshoz.

  • Session-süti: a munkamenet adatainak tárolására
  • Ügyfél-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát
  • Statisztika-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát

BMC tagok

vissza

Kós András


Tiszteletbeli elnők
1914-2010

Tagságok

Barabás Miklós Céh 1994. január 8.
Romániai Képzőművészek Szövetsége

Személyi adatok

Sztána, 1914. november 4.
Kolozsvár, 2010. június 11.
Szobrászművész. Kós Károly fia, Kós Balázs, ifj. Kós Károly, Koós Zsófia testvére

ÉLETRAJZI ADATOK

• 1914. november 4-én született a Kolozs megyei Sztánán. Apja Kós Károly, anyja Balázs Ida.
• 1925-1928 között a bánffyhunyadi Román Állami Gimnázium diákja.
• 1928-tól a kolozsvári Református Kollégiumban folytatja tanulmányait, ott is érettségizik.
• 1932-ben beiratkozik az akkor még Kolozsváron működő Szépművészeti Iskola első évfolyamára. Az iskola később Temesvárra költözik, ott folytatja tanulmányait. Tanára és irányítója Romulus Ladea.
• 1936 nyarán részt vesz egy falukutató tábor munkájában.
• 1938-ban a temesvári Szépművészeti Akadémia szobrászati szakának elvégzésével rajztanári oklevelet szerez.
• 1939-ben Kolozsváron állít ki először a Barabás Miklós Céh fiataljainak csoportjával.
• 1940-ben Kolozsváron telepedik le, ahol az Állami Polgári Fiúiskola rajztanára. Rajzot, kézimunkát és mezőgazdasági ismereteket oktat.
• 1941-ben a magyar művelődési kormányzat megbízza Bethlen Gábor Kolozsvárra szánt szobrának elkészítésével. Tervét elfogadják, de kivitelezésére a háború miatt nem kerül sor.
• 1942-ben a VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás alkalmából elnyeri a vallás- és közoktatási miniszter az évi kőszobrászati díját.
• 1944 márciusában mozgósítják, októberben harctéri szolgálatra osztják be.
• 1945 májusában szovjet fogságba esik, fogolyként három évet tölt Örményországban.
• 1948 májusában kerül haza Kolozsvárra.
• 1949 januárjában a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet Színházművészeti Karára nevezik ki adjunktusnak. A rendező szakos hallgatóknak színpadismeretet, rajzot, makettkészítést, művészettörténetet tanít.
• 1950-től a Magyar Művészeti Intézet megszűnése után az ugyancsak Kolozsváron létesített Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakának oktatója, majd tanszékvezetője is.
• 1954-ben feleségül veszi Faluvégi Ibolyát.
• 1960-ban születik Katalin Zsuzsanna leánya.
• 1968-ban megkapja a Romániai Képzőművészek Szövetségének szobrászati I. díját. Ugyanebben az évben Románia államtanácsa Művelődési Érdemrenddel tünteti ki.
• 1973-ban megtervezi a Kós család síremlékét, amely a Házsongárdi temetőben kerül felállításra.
• 1980-ban főiskolai állásából nyugalomba vonul.
• Az 1994 januárjában –- Kós András és Abodi Nagy Béla festőművész kezdeményezésére -- újraalakult Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnökévé választja, amely tisztséget haláláig betöltötte.
• 2003-ban felavatják Nagyváradon az 1941-ben megtervezett Bethlen Gábor szobrát.
• 2004-ben, 90 éves korában megjelenik önéletrajzi kötete Élet és rajz címmel, saját illusztrációival.
• 2007-ben alkotásainak legjavából 26 szobrot a Farkas utcai templomnak adományoz, azzal a feltétellel, hogy az épület sekrestyéjében állandó kiállítás keretében megtekinthetők legyenek; a kiállítást ugyanebben az évben megnyitják.
• 2010. június 11-én, 96-ik évében elhunyt Kolozsváron; a Házsongárdi temetőben, az általa tervezett Kós-síremlék tövében helyezték végső nyugalomra.

Életútja

A második világháború után hadifogságba került (1948-ig). Színházi díszlettervező Kolozsvárt (1948), a Magyar Színművészeti Intézet rendező szakos tanára (1949), majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanszékvezetője nyugalomba vonulásáig (1950-80).

Már gyermekkorában saját meséit illusztrálta és nyomtatta ki apja sztánai műhelyében. Színpadi díszletet tervezett Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya c. kalotaszegi balladája és Erkel Hunyadi László c. operája kolozsvári bemutatójához; elkészítette Tamási Áron Rügyek és reménység c. elbeszéléskötete (1935) és a Versekben tündöklő Erdély c. antológia (1941) címlapját. Művei közül kiemelkedik Bethlen Gábor-szoborterve; kiállításon mutatta be a Bábolnai felkelés (bánpataki mészkő, 1957), Bolyai (bronz, 1965), Apáczai (tölgyfa, 1975), Déryné (körtefa, 1975) és Tótfalusi Kis Miklós (tölgyfa, 1976) fejszobrát.

Újabb szobrairól szólva Gazda József a feszültségek és ellentét-elemek szerepét emelte ki: "Hallatlan energiákat szorít műveibe [...] Minden mű a maga nemében kettős egység, s mint ilyen polarizált, ellentétpólusok szelídülnek benne egységgé."

Vitacikkeiben Az Ima és az Akt c. alatt Constantin Brâncuși és Korondy Jenő művészetét méltatta (Utunk, 1977/48), s a megtámadott Nagy Imre védelmére kelt (Utunk 1978/29), Válogassuk meg szavainkat c. tanulmányában pedig saját ars poeticáját fogalmazta meg, leszögezve a művészetkritikusok sürgette európai felzárkózással kapcsolatban: "...nem len-ne-e kézenfekvőbb itthon kezdeni a fölzárkózást, egyelőre a magunk Európájához: saját magunkhoz, saját eszményeinkhez, saját törekvéseinkhez, Apáczai, Misztótfalusi, Mikes, Kőrösi Csoma Sándor szelleméhez?" (Korunk, 1982/9). Művészetének reprezentatív bemutatására 1990-ben Kolozsvárt, 1991-ben a magyarországi Szentendrén került sor.

Kós Károly gyermekei közül ő ment el utoljára, 2010. június 15-én kísérték végső nyughelyére, a Házsongárdi temetőbe.
(Ismeretlen szerző)

Tanulmányok

Középiskolai tanulmányait Bánffyhunyadon kezdte,
és a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1932),
Temesvárt a Szépművészeti Akadémián szerzett rajztanári oklevelet (1938).

Díjak, kitüntetések

1942 Magyar Királyi Vallás és Közoktatási Miniszter évi kőszobrászati díja
1968 Romániai Képzőművészek Szövetsége szobrászati I. díja
1968 Művelődési Érdemrend
1999 Pro Cultura Hungarica díj
2008 Kincses Kolozsvár Polgára kitüntetés

Kiállítások

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK

  • 1967 Bukarest
  • 1969 Kolozsvár
  • 1979 Kolozsvár
  • 1990 Kolozsvár
  • 2007 állandó életmű-kiállítás nyílik a kolozsvári Farkas utcai református templom sekrestyéjében

KÜLFÖLDÖN

  • 1972 Isztambul
  • 1991 Szentendre

 CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK

  • 1939 Kolozsvár - Barabás Miklós Céh (BMC) fiataljai
  • 1941 Kolozsvár - BMC fiataljai
  • 1942 Kolozsvár - VI. Képzőművészeti kiállítás
  • 1943 Kolozsvár - Műcsarnok megnyitó
  • 1943 Kolozsvár - BMC kiállítás
  • 1943 Marosvásárhely - BMC kiállítás
  • 1946 Kolozsvár
  • 1948 Kolozsvár
  • 1949 Kolozsvár
  • 1950 Kolozsvár
  • 1950 Bukarest
  • 1951 Bukarest
  • 1953 Kolozsvár
  • 1953 Bukarest
  • 1954 Bukarest
  • 1955 Kolozsvár
  • 1956 Kolozsvár
  • 1959 Kolozsvár
  • 1960 Kolozsvár
  • 1960 Bukarest
  • 1961 Kolozsvár
  • 1961 Kolozsvár
  • 1962 Kolozsvár
  • 1963 Bukarest
  • 1964 Kolozsvár
  • 1970 Bukarest
  • 1971 Kolozsvár
  • 1974 Kolozsvár
  • 1976 Kolozsvár
  • 1996 Kolozsvár - BMC
  • 1997 Marosvásárhely - BMC
  • 1999 Kolozsvár - BMC

KÜLFÖLDÖN

  • 1941 Budapest
  • 1943 Budapest - Szépművészeti Múzeum
  • 1944 Budapest - Szépművészeti Múzeum
  • 1957 Szentpétervár
  • 1957 Moszkva
  • 1958 Minszk
  • 1958 Varsó
  • 1973 Eastbourne (Anglia)
  • 2015 Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, "Sors és jelkép". Fejezetek az erdélyi magyar képzőművészet történetéből 1920-1990
  • 2015 Budapest, Bajor Gizi Színészmúzeum, „Ritkán látott Kolozsvár”

http://www.youtube.com/watch?v=dHWwLq3Q460 Portré film

Kolozsvár Társaság tagja

Más adatok

Kós András. Kolozsváron 1931-ben kezdi meg művészeti tanulmányait, majd Temesváron szerez diplomát. Szobrásznövendékként Romul Ladea tanítványa. Eleinte agyagban, fában, később egyre inkább kőben dolgozik. Jól rajzol. Mint szobrász és grafikus mutatkozik be, s a kritika olykor még mindkét műfajban egyforma hangsúllyal (sőt grafikus voltát túlbecsülve!) méltatja teljesítményét. „Szobrai— állapítja meg Vásárhelyi Z. Emil — erőteljes és biztos kezű fafaragó ember művei. Apjáról készült portréja még erős Ladea-hatás alatt áll; a formák önmagukba mélyedt zártságas monumentális darabossága a bánáti mester keze­nyoma" (Erdélyi Helikon). Ladea hatását mutatják ki nála éppolyan hangsúlyo­san Ion Vlasiu, Szentimrei Jenő és mások is. Apjáról és lánytestvéréről készült szobrai (az 1939-es tárlaton) egyébként jobb kritikát kapnak, mint egyetlen na­gyobb alkotása, a Kalotaszegi kísértet, melynek „barokkos kuszaságát" marasz­talják el. Elismerés kíséri népdal-illusztrációit. Szenvedélyes gyűjtője akkoriban a népdaloknak, s tollrajzokkal maga illusztrálta őket. „Báj, frisseség " és „különös térérzék" jellemzi e rajzokat, olvassuk egyik kritikájában (Erdélyi Helikon), míg másutt a kevés vonallal sokat mondó illusztrációit méltatva „az erdélyi grafika reménységei" között emlegetik (Keleti Újság). Az 1941-es tárlatra csak szobrokat hoz. Egy bizáncias megformáltságú Krisztus-fejet, egy Férfiportrét és Ülő nő című szobrát. Kőbe, illetve márványba faragott szobraiban „az anyaggal való bánni-tudást és együttérzést", a konstruktív és monumentális szerkesztést hangsúlyozza a kritika.
(Ismeretlen szerző)

Tevékenységek

Kiállítások / Médiavisszhang

Képgaléria

Hírek

2024 április 07.

2024 március 07.

2024 március 03.

Kiállítások

BMC 2024 2024 február 08.

Zsobok 2023 október 19.

Napsugár 2023 szeptember 06.

Médiavisszhang