Ez az oldal sütik (cookies) használatával javítja élményét, miközben Ön ellátogat ezen a webhelyen.

Kérjük, legyen kedves és fogadja el az alább felsorolt sütik használatát a folytatáshoz.

  • Session-süti: a munkamenet adatainak tárolására
  • Ügyfél-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát
  • Statisztika-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát

BMC tagok

vissza

Pirk János 



1903-1989

Tagságok

Nagybányai Festők Társasága (NFT)
Barabás Miklós Céh 1941. november 16.
Paál László Társaság
Szentendrei Grafikai Műhely (1980-tól)

Személyi adatok

Galánta, 1903. július 22.
Szentendre, 1989. március 1.

Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Nagybányán kezdte, Thorma Jánosnál. Tanulmányúton járt Párizsban 1931-ben, és Olaszországban. Szentendrén működött. 1923 óta kiállító művész.

Tanulmányok

1924-33 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett.

Tanárok, mesterek

Réti István

Díjak, kitüntetések

Munkácsy Mihály-díj (1958)
Szocialista Kultúráért érdemérem (1968)
Munkaérdemrend aranyfokozata (1973, 1983)
Szentendre város díszpolgára (=Pro Urbe díj, 1973)
Kiváló művész (1983)
A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának művészeti díja (1984)

Kiállítások

Szentendrén 1955-ben,1973-ban,
Fényes Adolf Teremben 1956-ban,
Dürer Teremben 1975-ben.

Más adatok

Festő és grafikus. 1917-ben Szatmárra került nagyszüleihez, ahol paraszti környezetben élt. Miután rajzolni már előbb is nagyon szeretett, Litteczky Endre szatmári festőművészt kérték meg, hogy foglalkozzon vele. Rövid tanulás után már érdekes szénrajzokat, kompozíciókat készített. Ezekkel a rajzokkal, mint például a "Kártyázók"-kal később is sikerei voltak. 1921-ben Nagybányára ment a szabadiskolába dolgozni, ahol Thorma János irányításával képezte magát. 1924-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Itt Réti István tanítványa volt.

1931-ban elnyerte a Budapest Székesfőváros festészeti ösztöndíját, ezen a pénzen Párizsba utazott. Olaszországba a Korb Erzsébet-ösztöndíjjal 1934-ben jutott ki először. 1936-37-ben Magyar Állami ösztöndíjjal egy évig tartózkodott Itáliában, a római Collegium Hungaricumban. Közben lehetőleg Nagybányán tartózkodott, dolgozva. A bécsi döntés után ismét Nagybányán telepedett le. 1942-ben egyik díját nyerte el a Nagybányai Szent István Ünnepi Hét kiállításának. 1944-től Szentendrén működött.

1923-tól szerepelt kiállításokon. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Témája a föld népének, a parasztságnak a mindennapi élete és munkája. Expresszív realizmusa csendélet- és tájképeit mozgalmassá teszi, míg önarcképei a nagy művészeti korszakok hagyományait őrzik. Egyik legjelentősebb festői teljesítménye az érmihályfalvai római katólikus templom szentélyének oldalfalát díszítő hatalmas falképe, melyet 1931-ben festett al secco eljárással. Rézkarcolással is foglalkozott.

Életmű-kiállítását 1983-ban Szentendrén nyitották meg, 2003-ban Budapesten centenáriumi emlékkiállítást rendeztek.

Ismeretlen szerző

Kiállítások / Médiavisszhang

Képgaléria

1