Nagybányai Festők Társasága (NFT)
Barabás Miklós Céh 1941. november 16.
Paál László Társaság
Szentendrei Grafikai Műhely (1980-tól)

Galánta, 1903. július 22.
Szentendre, 1989. március 1.

Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Nagybányán kezdte, Thorma Jánosnál. Tanulmányúton járt Párizsban 1931-ben, és Olaszországban. Szentendrén működött. 1923 óta kiállító művész.

1924-33 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke lett.

Réti István

Munkácsy Mihály-díj (1958)
Szocialista Kultúráért érdemérem (1968)
Munkaérdemrend aranyfokozata (1973, 1983)
Szentendre város díszpolgára (=Pro Urbe díj, 1973)
Kiváló művész (1983)
A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának művészeti díja (1984)

Szentendrén 1955-ben,1973-ban,
Fényes Adolf Teremben 1956-ban,
Dürer Teremben 1975-ben.

• Wikipedia

Festő és grafikus. 1917-ben Szatmárra került nagyszüleihez, ahol paraszti környezetben élt. Miután rajzolni már előbb is nagyon szeretett, Litteczky Endre szatmári festőművészt kérték meg, hogy foglalkozzon vele. Rövid tanulás után már érdekes szénrajzokat, kompozíciókat készített. Ezekkel a rajzokkal, mint például a "Kártyázók"-kal később is sikerei voltak. 1921-ben Nagybányára ment a szabadiskolába dolgozni, ahol Thorma János irányításával képezte magát. 1924-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Itt Réti István tanítványa volt.

1931-ban elnyerte a Budapest Székesfőváros festészeti ösztöndíját, ezen a pénzen Párizsba utazott. Olaszországba a Korb Erzsébet-ösztöndíjjal 1934-ben jutott ki először. 1936-37-ben Magyar Állami ösztöndíjjal egy évig tartózkodott Itáliában, a római Collegium Hungaricumban. Közben lehetőleg Nagybányán tartózkodott, dolgozva. A bécsi döntés után ismét Nagybányán telepedett le. 1942-ben egyik díját nyerte el a Nagybányai Szent István Ünnepi Hét kiállításának. 1944-től Szentendrén működött.

1923-tól szerepelt kiállításokon. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Témája a föld népének, a parasztságnak a mindennapi élete és munkája. Expresszív realizmusa csendélet- és tájképeit mozgalmassá teszi, míg önarcképei a nagy művészeti korszakok hagyományait őrzik. Egyik legjelentősebb festői teljesítménye az érmihályfalvai római katólikus templom szentélyének oldalfalát díszítő hatalmas falképe, melyet 1931-ben festett al secco eljárással. Rézkarcolással is foglalkozott.

Életmű-kiállítását 1983-ban Szentendrén nyitották meg, 2003-ban Budapesten centenáriumi emlékkiállítást rendeztek.

Ismeretlen szerző

• In Memoriam Kántor Lajos
  2021 február 26. - Sepsiszentgyörgy - Erdélyi Művészeti Központ
  • „A művek együtt maradnak”
    2021 február 26. - más
  • Egy magángyűjtemény szerencsés sorsa
    2021 március 01. - Háromszék
  • In memoriam Kántor Lajos – tárlat és katalógus
    2021 március 03. - Szabadság
  • Szellemi „buborék” – Kántor Lajos magángyűjteményéből nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön
    2021 március 10. - Maszol
• In Memoriam - elődeink
  2021 február 23. - Virtuális
• Pirk János életmű-kiállítás a róla elnevezett múzeumban
  2020 október 18. - Szentendre
• Nagyok-tárlatmegnyitó és könyvbemutató a Kolozsvár Társaságnál
  2010 december 15. - Kolozsvár - Kolozsvár Társaság Galéria
• A Barabás Miklós Céh 80. évfordulója
  2009 október 06. - Sepsiszentgyörgy - Gyárfás Jenő Képtár
  • 80 éves a Barabás Miklós céh
    2009 október 07. - Uh.ro
  • Emlékezés egy emlékezetes évfordulóra (III)
    2010 április 13. - Szabadság
  • Emlékezés egy emlékezetes évfordulóra (II)
    2010 március 30. - Szabadság
  • Emlékezés egy emlékezetes évfordulóra
    2010 március 22. - Szabadság
  • A Barabás Miklós Céh kiállítási albuma
    2010 március 27. - Háromszék
  • A Barabás Miklós Céh 80 éves jubileumi kiállítása
    2009 október 06. - Háromszék
• A Barabás Miklós Céh képzőművászete kiállítása
  1943 november 14. - Kolozsvár - Műcsarnok
• Művészeti Hetek - Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás
  1942 május 01. - Kolozsvár