Személyi adatok
Kiskunhalas, 1870. április 24.
Nagybánya, 1937. december 5.
Tanulmányok
A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, majd 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott.
1892-ben Párizsban tanult (Julian Akadémia).
Tanárok, mesterek
Horváth Henrik, Székely Bertalan, Hollósy Simon és Alfred-Henri Bramtot
Díjak, kitüntetések
A román király 1924-ben “Díszoklevél aranyéremmel” elismerésben részesíti.
Kiállítások
1917 Budapest
1930 Szatmár
1939 Budapest
2012 Vándorkéállítás: München, Stuttgart, Berlin, Nagybánya
Más adatok
Kisnemesi családból származik. Kiskunhalason, majd Jászberényben gyerekeskedik, később, 1884-ben a család Nagybányára költözik. Itt a helyi minorita gimnáziumban fejezi be középiskolai tanulmányait. Rajztanára Horváth Henrik. Még ebben az évben, 1887-ben felveszik a Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőbe, ahol Székely Bertalan a mestere. 1888 karácsonyától két éven át Münchenben, Hollósy Simon iskolájában tanul, majd 91-tôl Párizsban, a Julien Akadémián Douncert és Bramtot osztályában fejleszti tovább tudását. 1896-ban, a millenniumi ünnepségek után Hollósy Simonnal, Iványi-Grûnwald Bélával, Ferenczy Károllyal és Réti Istvánnal elutaznak Nagybányára és hozzákezdenek a Nagybányai Szabad Festőiskola megalapításának. 97 tavaszán hosszabb európai tanulmányutat tesz Észak-Olaszországban, Párizsban, Belgiumban, Hollandiában, Berlinben, Drezdában és Prágában.
1917-ben veszi át Ferenczy Károlytól a Nagybányai Festők Társaságának az elnöki tisztségét és a következő tíz nehéz évben az ô lelkes munkássága akadályozza meg a művésztelep széthullását. Közel hatvan évesen nősül meg és továbbra is Nagybányán dolgozik a haláláig. Itt, a református temetőben helyezik örök nyugalomra.
Életében 1917-ben rendeznek neki önálló kiállítást Budapesten és 31-ben Szatmáron, itt a feleségével közösen. A kiállítótermek érdemben halála után nyílnak meg munkái előtt. A budapesti 1939-es emlékkiállítása után 73 évvel, a halálának 75. évfordulója alkalmából rendeznek nagyszabású nemzetközi vándorkiállítást, ahol összegyűjtik a magán- és a közgyűjteményekben található legjelentősebb alkotásait. Ez a kiállítás 2012-ben eljut Münchenbe, Stuttgartba, Berlinbe, Nagybányára és 2013-ban a budapesti Nemzeti Galériába is. Munkásságáról számos monográfia jelenik meg. Az első 1977-ben, Dévényi Iván tollából, a Corvina Kiadó gondozásában, a legutóbbi Bay Miklós tollából, a Thorma János Múzeum kiadásában, 2021-ben.
A román király 1924-ben “Díszoklevél aranyéremmel” elismerésben részesíti.
A Barabás Miklós Céh tagja.
Szülővárosában, Kiskunhalason utcát neveznek el róla és a múzeum nem csak felvette a nevét, hanem munkáiból létrehoztak egy rendkívül rangos állandó kiállítást is. A múzeum melletti parkban 1992-ben mellszobrot állítottak fel tiszteletére.
Kiállítások / Médiavisszhang