N. Domashenko – Oroszország
Kisgrafika nagy tételben és magas művészi színvonalon – röviden így jellemezhetném a kiállítást, amelynek ötletgazdája és kurátora Takács Gábor. Több évtizedes alkotói, gyűjtői és szervezői tapasztalat birtokában sikerült szinte valamennyi kontinens grafikusainak munkáit egy fedél alá hoznia. 24 ország 115 képzőművészének 176, a legkülönbözőbb felfogásban és más-más technikai eljárással készült ex librisét láthatják itt. Azt is mondhatnám: a kultúrák találkozóhelyévé vált a Szabók bástyája, ahol a Barabás Miklós Céh égisze alatt a magyar és román művészek társaságában találjuk a finneket, németeket, angolokat, franciákat, oroszokat, szerbeket, szlovákokat, észteket, letteket, litvánokat, japánokat, kínaiakat, törököket, belgiumi, argentínai és ausztráliai grafikusokat.
Damó István – Magyarország
A nemzetközi ex libris kiállítás szervezése fél évvel ezelőtt kezdődött. A tárlat anyagának jelentős részét az internetes felhívás alapján begyűlt, több mint 200 alkotásból válogatta ki egy Ovidiu Petca grafikusművész vezette, öttagú, szakértői zsűri. Ugyanakkor mennyiségileg is jelentős anyagot bocsátott rendelkezésünkre a magyarországi, Palásthy Lajos vezette Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület és különleges értéket képvisel a finnországi Naantali székhelyű Ex libris Aboensis folyóirat köré tömörült, Lejla Lehtiranta szakértői irányításával tevékenykedő csoport gyűjteménye. Ovidiu Petca pedig nemcsak alkotóként szerepel a tárlaton, hanem rendkívül értékes kollekciójának egy részét is bemutatja, akárcsak a kiállítás szervezője, Takács Gábor.
Feszt László – Románia
S hogy mi is az ex libris?
A műfaj egyik jeles művelője, Gy. Szabó Béla szerint a grafika Hamupipőkéje. Csakhogy hamupipőkékből lesznek a királykisasszonyok, amint azt a jelenlegi kiállítás is bizonyítja.
Károly Zöld Gyöngyi – Románia
Ajtósi Albrecht Dürertől Kós Károlyon keresztül Feszt Lászlóig terjed az ex libris műfajának hódoló művészek sora, hogy csak a legjelentősebbeket említsem, akik a Gutenberg-galaxis születése óta napjainkig az apró műremekek sokaságával leptek meg. Pedig a könyvjegy meglehetősen prózai, gyakorlati célból született meg: a tulajdonjogot volt hivatott szentesíteni. Szerényen meghúzódva a könyv belső borítóján annak tulajdonosára utalt. Az ex libris a könyvnyomtatással egy időben indult világhódító útjára nyomai azonban már a kézzel írott kódexekben, sőt a papirusztekercseken is felfedezhetők. Az eddig ismert első, tulajdonjogot igazoló vizuális jegy a Krisztus előtti 1400-ból, III. Amenhotep könyvtárából való.
Székely Géza – Románia
Kezdetben, azaz a könyvnyomtatás kialakulását követő időszakban az ex libris megrendelői az arisztokrácia és a főpapság soraiból kerültek ki, így aztán ebből a korból a könyvjegyek címeres változatai ismertek. Később, a polgárosodás kialakulásával a tulajdonos foglalkozására, kedvenc időtöltésére utaló szimbólumoké lett a főszerep, s nagyjából így jellemezhetnénk a napjainkban készült könyvjegyeket is. Bár a műfaji határok jelenlegi fellazulása és átjárhatósága az ex librist sem hagyta érintetlenül. A tulajdonjogot szentesítő funkció mellett a könyvjegy lassacskán kivívta függetlenségét, és a gyűjtőknek köszönhetően mára már autonóm kisgrafikai műfajként is jegyzik.
Vera Stanisevskaja – Észtország
Az itt látható alkotások is bizonyítják eme kettősség meglétét. Beszédes példái ennek többek között Károly Zöld Gyöngyi és Székely Géza munkái. S a műfajnak hódoló többi kolozsvári művész között, Feszt László mellett, ott találjuk Gedeon Zoltán, Nagy Endre, Orbán István, Tosa Szilágyi Katalin, Dobribán Emil, Kocsis Ildikó, Lovász Noémi, Lini Enikő sajátos meglátásról tanúskodó alkotásait. A nemzetközi mezőnyből pedig kiemelkedik az anyaországi Kamper Lajos és Damó István, a szlovák Vladimir Gazovic, a japán Mishio Hideharu, a cseh Miroslav Houra, az ukrán Sergey Hrapov, a moldovai Vitalis Coroban, az észt Vera Stanisevskaja és Lembit Lohmus, az orosz Viktor Schapiel s még hosszasan folytathatnám a sort.
Vladimir Gažovic – Szlovákia
Ami pedig az alkalmazott technikákat illeti: a hagyományos magas és mélynyomással, síknyomtatással és szitanyomással készült munkák mellett, elvétve, a számítógépes változatok is utat törtek maguknak.
Az ősi műfaj napjainkban reneszánszát éli, és természetesen, halad a korral. Akár szerényen meghúzódva a könyv belső borítóján, akár önálló életre kelve a gyűjtők albumaiban vagy éppenséggel kérkedő magabiztossággal tárva elénk erényeit a kiállítótermekben. Nézzük, értékeljük és élvezzük szépségét!
Elhangzott: 2011. június 18-án, a kiállítás megnyitóján
NÉMETH JÚLIA
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/59593
