Az Erdélyi Impressziók című kiállítás a Vármegye
Galériában 2004. május 11-én nyílt meg. Megnyitotta Szepes Hédi
művészettörténész, közreműködött Mackó Mária. A kiállítás 2004. július
10-ig volt látogatható.
A kiállító művészek:
Bach Hedda – Karlsruhe, Bandi Katalin – Marosvásárhely, Csata Hermina –
Nagybánya, Csíky Szabó Ágnes – Marosvásárhely, Hunyadi Mária –
Marosvásárhely, Katona Szabó Erzsébet – Gödöllő, Károly Zöld Gyöngyi –
Kolozsvár, Kecseti Gabriella – Budapest, Kolumbán-Kántor Zita –
Marosvásárhely, Köllő Margit – Sepsiszentgyörgy, Labancz Cismasiu Ágnes –
Torda, Nagy Dalma – Marosvásárhely, Novák Ildikó – Kolozsvár, Szabó
Bokor Márta – Kolozsvár, Tudoran Gacsályi Klára – Kolozsvár
Az újabb és újabb modern öltözködési elképzelések egyik legállandóbb
forrása mindig a népiség, a népművészet, mert ebben csapódott le a
sokszázados, sőt sok ezeréves történelem „minden édessége”; benne maradt
meg a régi korok sok-sok hangulati és esztétikai értéke.
A magyar népművészet ma is élő, nemcsak a táncban, a zenében, az irodalomban, de az öltözködésben is.
Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, 1996-ban
rendeztünk először textiltárlatot a Budapesti Őszi Fesztivál keretében,
ahol a kolozsvári textilművészek gyűjteményes kiállítását mutattuk be.
A Kolozsvári textilművészek bemutatása óta egy új nemzedék jelentkezett
az erdélyi textilművészetben. A kiállításra mind a mai napig emlékeznek a
szakmában.
Az 1996-ban Budapesten bemutatkozó művészek: Gazdáné Olosz Ella,
Pongrácz Antónia, Basso Stanescu Elena, Bitay Katalin, Branzas Ana
Raveca, Ciupe Mária Sarolta, Csata Hermina, Dobra Covic Adriana,
Gheorghiu Mariana, Horvath Bugnariu Corina, Károly Zöld Gyöngyi, Moraru
Liliana, Novák Ildikó, Nagy Dalma, Serban Doina, Szabó Bokor Mária,
Zimán Vitályos Magda.
A kiállítás rendezője Csernitzky Mária művészettörténész, a Magyar
Nemzeti Galéria munkatársa volt, aki az Erdélyi Impressziók kiállítás
2004-es rendezésére is vállalkozott.
2001-ben Madarászné Kathy Margit ruhatervező iparművész Megidézett
örökségünk című kiállítása volt látható a Vármegye Szalonban, mely
szintén nagy sikert aratott.
E sikereken felbuzdulva a Modern Etnika iparművész csoport, melynek
erdélyi, felvidéki tagjai is vannak elhatározta, hogy Erdélyi
impressziók címmel a Vármegye Galéria ihletésére kiállítással
jelentkezik a budapesti közönségnek a Budapesti Őszi Fesztivál keretében
egy erdélyi anyaggal.
Az Erdélyi impressziók 2002. évi kiállításon bemutatkozó művészek:
Balázs Klára, Bányász Judit, Bein Klára, Borz Judit, Egressy Teréz, Góth
Katalin, Göbölyös Márta, Katona Szabó Erzsébet, Kecseti Gabriella,
Kozma Vera, Madarászné Kathy Margit, Manninger Mária, Mészáros Éva,
Molnár Imre, Nyári Ildikó, Sárváry Katalin, Tankó Judit.
A 2004-ben megrendezett tárlatot a 2002-ben megrendezett Erdélyi
Impressziók kiállítás ihlette. A Modern Etnika iparművész csoport
erdélyi utazásai elősegítették a kapcsolattartást a művészekkel. Ezért
is választotta Kecseti Gabriella vezetésével a kiállításra szerveződő
művészcsoport az Erdélyi Impressziók fantázianevet.
Az irányzat kiemelkedő képviselője a Modern Etnika iparművész csoport,
melynek 1991-es csoporttá szerveződésük óta számos kiállítása volt már
Budapesten, nagy sikerrel szerepeltek Bécsben, Prágában, Barcelonában,
Helsinkiben, Párizsban, Japánban Tokion kívül még számos városban. A
Vármegye Galéria felkérésére egy erdélyi ihletésű anyagot is készítettek
a csoport tagjai 2001-ben.
Az egyik nagyszerű lehetőségünk a másság megteremtésére éppen a
népművészet és a történelmi viselet. A legfontosabb, hogy a hagyományos
stílus ne egy kirekesztő, konzervatív, avítt gondolkodás külső
megjelenését szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a XXI. század elejének
ízlését, megújulva és átalakulva, de mégis sajátosan tükrözze. Az újabb
és újabb modern öltözködési elképzelések egyik legállandóbb forrása
mindig a népiség, a népművészet, mert ebben csapódott le a sokszázados,
sőt sok ezeréves történelem „minden édessége”; benne maradt meg a régi
korok sok-sok hangulati és esztétikai értéke.
Az Erdélyi impressziók iparművész csoport tagjai üzenetüket a gyorsuló
időben, a biztos alapokat jelentő nemzeti hagyományra építik. A
sokszínűség mellett, elsősorban olyan jellegzetességeket formáltak
műfajaik nyelvére, amely a Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i zenekultúra
alapjain áll; amelyben Ady Endre századfordulós magyar költőnk
látomásai, Illyés Gyula 50-es, 60-as évekbeli történelmi
felelősségvállalásai éppen úgy termékenyítő alapot jelentettek, mint az
1990-es politikai rendszerváltozás óta folyamatos megújulás.
A tradíciók mással nem pótolható tudásának valódi megértése és újraalkalmazása a tét.
A csoport tagjai más-más technikával és felfogással alkotnak: van, aki
eredeti népi hímzést applikál, vagy hímez bele egy divatos formába, a
másik anyagában és szabásában népi, ám díszítése modern. Más a
keresztszemes hímzés mintáit alkalmazza kötött pulóvereken.
Romantika, szenvedélyesség, a népművészeti hagyomány évszázadain
kialakult arányérték, lüktető ritmusok a sima vonalvezetésben, tompított
színharmóniák a plasztikus forma és mozgás érvényre juttatásában, az
emberszeretet derűje, a világra nyitottság bölcs szűrője és a művészek
biztonságos szakmai tudása teszi.
A magyar népművészet ma is élő, nemcsak a táncban, a zenében, az irodalomban, de az öltözködésben is.
http://www.varmegyegaleria.hu/erdelyi-impressziok/