Incitato XXI. 2013 - A csikó

XXI. Incitato Nemzetközi Művésztábor – Bálványos

Június 29-én nyitotta meg kapuit a kézdivásárhelyi Incitato Lovas Sportklub által huszonegyedik alkalommal megszervezett Európa szerte egyedülálló Incitato Nemzetközi Művésztábor. , melyre idén huszonegy hazai és magyarországi képzőművész kapott meghívást.

 A művészek fele Bálványoson két helyszínen, a hárommargarétás Kárpátok Panzióban és annak udvarán, valamint a Daragus Kft. tulajdonában levőépületben alkot, a másik fele csak pár napot tölt a táborban, de olyan is akad, aki elfoglaltsága miatt csak a július 14-i kézdivásárhelyi tárlatmegnyitón lesz jelen. A művésztelep idei témáját – A csikó–újrakezdés – Sajgó Ilona marosvásárhelyi alkotó ajánlotta. Vincze László, a jelenleg Sárándon (Magyarország) élő alkotó, a tábor művészeti vezetője elmondta: huszonegyedik alkalommal találkoznak közös alkotásra. Szerinte a csikó–újrakezdés téma javaslat érdekes szép kihívás, munka közben derült ki, hogy nem is olyan egyszerű ezt a képzőművészet nyelvére átültetni.

Vincze Laszlo  Vincze László

A XXI. Incitato Nemzetközi Művésztábor témája a Csikó, résztvevői: Ábrahám Jakab, Ábrahám Imola, Dimény András, Csutak Levente, Szász Tünde és Vetró Bodoni Sebestyén András Brassóból, Deák Barna és Deák M. Ria Kovásznáról, Sajgó Ilona Marosvásárhelyről, Zavaczki Walter Levente Székelyudvarhelyről, Erőss Sándor, Sárosi Csaba, Nagy Lajos, Vetró András és V. Bodoni Zsuzsa Kézdivásárhelyről, Simó Enikő Sepsiszentgyörgyről, Börcsök Attila, Gonda Zoltán és Tóth Zsuzsa Debrecenből, Vincze László Sárándról és Ürmös Péter Budapestről. Ürmös Péter Budapestről érkezett. Tizedik alkalommal vesz részt a táborban, melynek titkát a barátságban és a témában látja, amely évről évre kihívások eléállítja a művészeket, és ez biztosítja a rendezvény jövőjét.

Sajgo Ilona     Sajgó Ilona  

 A Gyergyóalfaluban született, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona elmondta: mindig szeretettel tér vissza, hiszen itt csodálatos a környezet, és megható az a gondoskodás, amellyel körülveszik az alkotókat.

A kéthetes programban a műtermi munka mellett Spink Csilla kézdialmási lovardáját látogatták meg, következő nap pedig Gidófalvára kirándultak, ahol a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület vendégei voltak, és lovas-íjász bemutatón vettek részt.

foto1   foto2

 

A zárókiállításra július 14-én, vasárnap kerül sor a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermébe.

Tóth

http://www.torja.info/index.php/en/esemenyek-a-koezsegben/194-xxi-incitato-nemzetkoezi-muvesztabor-b...

***
Tisztelt tárlatlátogatók, Incitato-barátok! Tisztelt művészek!
A tavalyi, kovásznai tárlat méltatásának záró soraiban Sajgó Ilona Anyai szeretet című munkájáról, mint a biztató jelenről - a csikóról - a művésztábor folytatásáról beszéltem. És íme, idén a téma még jobban kiteljesedett: a csikó és a határtalan művészi fantázia rögzített pillanatai jelennek meg a falakon.

Először megdöbbentett a kiállítás alcíme: Újrakezdés. Újrakezdés?!?! – tettem fel magamban többször is a kérdést. Inkább folytatás, továbbadás, továbbvivés, átadás. Arra gondolva, hogy ez a tábor és ez a tárlat nem szűnt meg létezni egy percig sem, sőt, még a témaválasztásban is mindig van áthajlás, lásd tavaly Álomló, ló álma.... az idén csikó, kiscsikó álma... de mégis ez a csikó és a 21-es szám misztikus újrakezdést, egy új évtized szerencsés kezdetét jelentheti. Huszonegyedik alkalom, huszonegy kiállító művész. A régi numerológia szerint a 21-es számnak spirituális jelentése van: a világmindenséget szimbolizáló „mágia koronájával” ábrázolják. A szám karmikus jutalma általános sikert, szerencsét, előmenetelt, boldogulást ígér. Az idei csikókban benne van a Táltos, a csődör, a kanca, a paripa, a csataló, a gebe, a mén, az Equus Primus (csikó csillagkép) és a Pegazus is. De benne van a LÓ-CSIKÓ ellentét: a suta-kecses, tudatlan-bölcs, erőtlen-erős konfrontációja. Talán nem véletlen, hogy a mai nyelvben a LÓ a legnagyobbat, legfényesebbet, az istenit fejezi ki – lódarázs, víziló, a CSIKÓ előtag pedig sok esetben negatív jelentéssel bír – csikógomba, csikóvargánya / mérgező gombák.

A 21dik tárlaton a csikó, mint az új élet, a nemesség, kecsesség, játékosság, vadság, kiszolgáltatottság és a család-biztonság kettős szimbólumaként jelenik meg a munkákon.

A csikó kecsessége, nemessége Deák M. Ria lágy vonalaiban és Ábrahám Jakab fémbe karcolt erős barázdáiban egyformán megmutatkozik. Biztonságot jelentő belső burokban jelenik meg a csikó Deák Barna, Börcsök Attila és Erőss Sándor munkáin. A bekerített hely a saját, védett, "szent hely” és a “gonoszt kizáró” jelentéssel bír. Szintén a csikó-kanca veszélytelen, idilli kapcsolat jelenik meg Sajgó Ilona és Simó Enikő lágy vonalvezetésű pasztelljein, valamint Csutak Levente erős rajzos akvarelljein. Vetró Bodoni Zsuzsa egymással szembenéző csikó-kanca párosa nyugalmat, belső békét sugall, egy nyugodt együttlét képei ezek.

A védtelen csikó, a kiszolgáltatottság előrevetítetése, az ember közelségét jelképező karám kap hangsúlyt Vetró Bodoni Sebestyén András tusrajzain, Dimény András torzóján, valamint Gonda Zoltán enyhén szürrealista Az elveszett csikó című munkáján. Vetró András gipsz plakettje előrevetíti a csikó jövőjét, Don Quijote lova már a ló minden hibáját magán hordozza.

A játékot, pajkosságot szimbolizáló csikó is megjelenik, úgy az évek óta kiállító Ábrahám Imola Tánco-ló, mint a múzeumban és az Incitato tárlaton első ízben bemutatkozó - szintén brassói - Szász Tünde Arany-ló vegyes technikájú munkáin. Tóth Zsuzsa az utóbbihoz hasonló technikában, és a csikó megsokszorozódó alakváltozásaiban ötvözi a pajkosságot, szilajságot Sziklavágta sorozatán. Vincze László csintalan vagy épp neveletlen, játékos csikói jól érzik magukat légüres terükben, a gravitáció törvényétől mentes, idilli világot teremtő, szubjektív térben . Szintén a játékra épít Ürmös Péter síkban kiterített csikós kaleidoszkópja, optikai játékkal fogva meg az előtérbe belépő tárlatlátogatót. Az el nem vágyódó ló, az erdélyi tájhoz láncolt, de az új rügyekben, változásokban reménykedő fiatal lovak kettőssége jelenik meg a helyi művészek, Sárosi Csaba és Nagy Lajos munkáin.

És mivel a sakkban a huszár, a ló lépéslehetőségeit egyedül az korlátozza, ha a tábla szélén vagy a sarokban áll, így a táborban első alkalommal résztvevő, és körplasztikával egyedüliként jelentkező szobrász, Zavaczki Walter Levente tölgyfalovát művésztársai nem állították sarokba, így a képzeletbeli sakktáblán - jelen esetben a múzeum kiállítótermében - fontos, központi helyet foglal el. És ha már újoncokról, csikóról, újrakezdésről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az előtér bejáratától balra néhány kézdivásárhelyi fiatal, lovat és művészeteket szerető diák, név szerint: Bajcsi Anna, Bimbó Botond, Gábor Balázs és Máthé Balázs alkotásait sem. Zárszóként talán csak annyit: Jó újra érezni az Incitato friss olajfestmény és diópác illatát a múzeum nagytermében. Köszönjük ezt a szervezőknek és a kiállító művészeknek. Kérem Önöket, tárlatlátogatókat, Incitato-barátokat, vigyék magukkal ezt az illatot, a jövő évi kiállításig pedig töltődjenek fel ezzel a néhány fantasztikus csikóábrázolással.

2013. júl. 14.
Dobolyi Annamária