Albert Levente felvétele

A veleszületett kifinomult ízlés, a mesterségbeli igényesség, a széles látókörű műveltség, a szín- és formavilágot uraló abszolút látású tehetség, a nem erőltetettségből, hanem belső lelki kényszerből fakadó alkotói erő teszi meggyőzően elevenné, életteljessé Miklóssy Mária festményeit – fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a csütörtöki tárlatnyitón a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.
 

A kiállítás rendezője és a hatvankét kiállított mű értékelője nem tért ki Miklóssy Mária életútjára, alkotómunkássága állomásaira, csupán röviden utalt a szatmári születésű sepsiszentgyörgyi képzőművész négyes szerep­körére: a Kárpát-medence-szerte ismert grafikusművész, néhai Plugor Sándor múzsája és felesége, autonóm alkotóművész, édesanya és pedagógus. Vécsi Nagy Zoltán a művésznő festészetének egyik csodájaként tartja számon, hogy „a társadalmi szerepekből a vállára bizonyára nem kis terhet rakó sorsnak nem a súlyát közvetíti, hanem ellenkezőleg, örömeit, szépségeit, szenvedélyét”. A népes műbarát közönségnek az alkotó megköszönte, hogy együtt ünnepelhetnek Szent István napján, lapunk kérdésére pedig művészi hitvallásáról elmondta, számára az a legfontosabb, hogy a kép minden részletében legyen egységes, harmonikus, a tartalom legyen jól megfogható, ne ­vesszen el a felületben, a színben és a formában.
A megnyitón Kicsid Gizella, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Szilágyi Domokos és Plugor Magor egy-egy versét mondta el, bemutatták a rendkívül igényes kivitelezésű albumot, amelybe Barabás Zsolt készítette a kiállított művek fotóit, a borítóterv és a műszaki szerkesztés Kusztos Attila munkája. Miklóssy Mária kiállítása szep­tember 27-éig látogatható.