Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke elmondta: tavaly, kerek évfordulós születésnapján gyönyörű kiállítással lepte meg közönségét Soó Zöld Margit, szintén ezen a helyszínen. Akkor fekete-fehér grafikáit mutatta be, a hangulatait, érzelmeit, gondolatvilágát reflektáló munkák azonban fekete-fehéren is színeseknek tűntek, hiszen olyan gazdag belső látásról árulkodtak, ami csak nagyon kevés művésznek a sajátja. Azok a legújabb munkái voltak, most viszont három-négy évtized alkotásaiból válogatott egy kamarakiállításra valót.

A műkritikus szerint Soó Zöld Margit többször is hangoztatta, hogy a képzőművészet minden ága férfimunka. – Ez nagyon igaz, hiszen nehéz, komoly munka. Ennek tudatában alkotott és ezt reflektálja a művészete. Munkái erőteljes, határozott alkotási módszerről árulkodnak. A tájak az ő lelkében újraéledtek, ezt az újraéledést sikerült megrázóan ábrázolni, férfias vonalakkal. Készüljenek akár a téli Fellegváron, a Nádas mentén, Kalotaszegen, vagy akár egy dobrudzsai halásztanyán – magyarázta. A most kiállított alkotások egy része drámainak nevezhető, munkái másik része viszont költőiek, sejtelmesek, tulajdonképpen lírává oldják a drámaiságot, emelte ki a műkritikus. – A sejtelmességre fektetném a hangsúlyt, hiszen annyira finom, leheletszerű megoldásokat talál, hogy szinte még a szelet is képes színesen ábrázolni, a csendet is képes megfesteni, ehhez pedig nagyon kevesek értenek – jegyezte meg. A tematikai változatosságra utalva, hangsúlyozta: emberkéz alkotta tájak, épületek, épületegyüttesek tárházává is vált a galéria, ahol jól megfér egymás mellett az aprócska farnasi templom, Jozefa néni omladozó kicsi háza, és a dubrovniki patinás házfalak, hiszen Soó Zöld Margit egyformán kedveli az egyszerű kalotaszegi parasztházat és álmainak városát, Dubrovnikot. – De nem hiányozhat a kiállításról a sírva nevető bohóc figurája sem, a mélyen megrázó, sokatmondó és nagyon kifejező szimbólum, amellyel a művész mindig is azonosult. Mint ahogyan jelen vannak a gyökér- és fatörzs reflexiók is, azok az átalakulások, amelyek sajátos lépcsőt jelentenek az absztrakció felé – magyarázta Németh Júlia.

A megnyitón Alexandra Rus művészettörténész is méltatta a képzőművész pályáját és a jelenlegi kiállítás anyagát. – Soó Zöld Margitnak összetett, kiegyensúlyozott, eredeti művészi világa van. Sokszor írtam és beszéltem grafikai alkotásairól, hangsúlyozva, hogy ő az erdélyi grafika egyik legjobb képviselője. Ezúttal azonban nagyon jól gondolta, hogy valami olyasmit hozzon erre a kiállításra, ami nagyon sajátos, nagyon lélek közeli: a pasztell. Amikor az erdélyi pasztellről, mint műfajról beszélünk, akkor elsősorban Nagy Istvánra gondolunk, akinek sikerült erőteljes rést ütni az erdélyi képzőművészet falán a pasztell javára. Soó Zöld Margit ezt a nagyszerű nyitást folytatta, meghonosítva azt, és sokat segített abban, hogy ezek a nagyon eredeti, nagyon szép képek a lelkünkhöz közeledhessenek. A képzőművész szilárdan hisz a művészet értékében és erejében, mi is ugyanezt valljuk vele együtt, és úgy véljük, hogy életműve jelentősen hozzájárul az ország művészeti életéhez – mondta Alexandra Rus.

A rendezvény végén Soó Zöld Margit köszönetet mondott Unipán Helgának, aki, mint mondta, lelket lehel bele mindannyiszor, és biztatásával visszaadja az önbizalmát, a hitet saját magában. Ugyanakkor fiának, Soó Zöld Balázsnak is köszönetet mondott, hangsúlyozva: „minden, amit eddig csináltam valahol a lelkem mélyén úgy éreztem, hogy neki szól”.

A kiállítás szeptember elsejéig látogatható a Barabás Miklós Céh székhelyén (Farkas/Kogalniceanu utca 27 szám).

KÖLLŐ KATALIN

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/77703