A Kolozsvár Társaság 2019-ben részben folytatja a tavalyi év sorozatait rendezvényei sorában (mint pl.” Kolozsvár kincsteremtő polgárai”, ” Civil szervezetek bemutatása”, „Kolozsvári kertek”, ”Foto és film Kolozsváron” stb.), de új ötlet alapján indul a „Képzőművészek a KT palettáján” ( beszélgetések alkotásról, karrierről), a” 100+1 év Romániában: Erdélyi etnikai kisebbségeink bemutatása”, vagy a „Kolozsvári magyar írók” stb.
Az évet, január 23-án, a megszokott kedd helyett, szerdán kezdtük, Horváth László által kezdeményezett képzőművészeket bemutató sorozatával. Horváth László tavalyi sorozatai ( a Kuckósok és a Náno Csabával együtt szervezett színészek bemutatkozását célzó beszélgetések) sok érdeklődőt vonzottak. A sorozatindító azt jelzi, hogy ez is sikeres lesz.
Első meghívottja Gergely Zoltán, szobrászművész ( szül.1973, Csíkkozmás, 1998- Kolozsváron végezte a Képző- és Iparművészeti Egyetem szobrász szakát), Kolozsváron él és dolgozik, nagybátyja, Gergely István műhelyét örökölte. Számtalan csoportos kiállításon és két egyéni tárlaton mutatta be munkáit, legutóbbi 2016 decemberében a Korunk Stúdiógalériában került megrendezésre, Trimateria címmel. Több mint 60 köztéri és kültéri szobra közül a legfontosabbak: Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos szobra, Szatmárnémeti, Márton Áron püspök szobra, Gyulafehérvár, Kós Károly mellszobra, Sztána, 5000 elhurcolt magyar civil férfi emlékműve, Házsongárdi temető , Márton Áron szarkofágja, Gyulafehérvár stb.
A házigazda elmondása szerint a beszélgetés célja, hogy megismerjük a képzőművészt , mint embert, mint alkotóművészt, mert a nagyobb kiállításokon (itt is volt egy mini-kiállítás) általában az alkotásokról beszélnek (ami természetes is). ..és valóban teljesen más élmény volt pár szobor társaságában és a kivetített kültéri és köztéri szobrok látványában gyönyörködve hallgatni a szobrászt. A térbeli (Csíkkozmástól Csíkszeredán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten át Németországig) és időbeni ( 1973-tól napjainkig) kalandozásokat egy szakavatottra bízta a házigazda. Ferencz Zsolt, földiként és Gergely Zoltán életének és munkásságának jó ismerőjeként, magabiztosan és lényegi dolgokra irányítva a művész önvallomásait, egy teljes és színes életet mutatott meg a jelenlévőknek.
A művész nagyon szemléletesen mesélt az alkotás folyamatának szépségeiről (részleteiben elmesélte a szarkofág elkészítésének mozzanatait, az anyag megmunkálásának élményét a kő kiválasztásától a befejezett állapotig) és nehézségeiről. Ahogy egyik méltatója mondja: „ ő már az anyagbűvölők rendjébe tartozik”. Kevés ideje van saját kedvtelésének engedve dolgozni, mert sok a köztéri és egyházi megrendelés, de a kiállított munkái önmagukért beszélnek arról, amit a művész elénk tárt önmagáról, hitvallásáról: „…fémül, fául s közetül tanít minket, hogy ezeket ismerve olvasni tudjunk szobor-logoszul, hogy ezáltal megérthessük a test, a lélek és a szellem nyelvét, hogy ezentúl ragozni tudjuk a Teremtő Igét” (Dabóczi Géza)
Kérdéseinkre készségesen válaszolt, megjegyezvén, hogy túl a történelmi személyiségek tiszteletére készült szobrokon, ami hiánypótló és fontos, jó lenne, ha köztéri szobrainkba belevihetnénk a szabadabb művészi fantáziát, játékosságot, könnyedséget.
Bartók Julianna
