Kolozsi Tibor szobrászati tárlata

Az ôsi formák és kifejezési módok modern átfogalmazása akár korjelenségnek is minôsíthetô napjaink szobrászmûvészetében. Az apró részleteket mellôzô, sallangtalan, tömbszerû, lényegretörô ábrázolás széles körben hódít. Kolozsi Tibor a múltbafordulás összetettebb változatát választotta. Az ôstörténet számára nem csupán formai lehetôségeket kínál, hanem olyan izgalmas szellemi kalandot, amelynek stációi ezernyi, a mának is szóló üzenet potenciális hordozói.

Az értôk szerint egy mûfordítás akkor jó, ha sikerül megôriznie az eredeti mû szellemiségét. Hogy a megállapításnak mi köze Kolozsi Tibor munkásságához? Mindössze annyi, hogy a mûvész a plasztika nyelvére ülteti át az ôstörténet és a mitológia kimeríthetetlen kincsestárát. Méghozzá a legavatottabb módon. Nem "szó szerint", hanem annak szellemiségében. A módszer ilyenformán a variációs lehetôségek fölöttébb gazdag skálájának megszólaltatására alkalmas. S a mûvész él is a maga teremtette lehetôséggel. Az eredmény: új, meditációra is sarkalló vizuális struktúrák megteremtése, ami egyértelmû a szuverén formanyelv kialakításával. Kolozsi Tibornak sikerült megtalálnia a plasztikus kifejezés sajátosan egyéni formáját.

Alkotásainak két, szellemiségében egyazon tôrôl fakadt, de formai jegyeiben eltérô változatát figyelhetjük meg a Szentegyház utcai galériában rendezett tárlaton. Kisméretû bronzszobrai részleteiben alaposan kimunkáltak ugyan, az ábrázolat prototípusának azonban mindössze néhány, alapvetôen fontos jegyét jelenítik meg, sajátosan archaizáló, de ugyanakkor a lehetô legmodernebb változatban. A sumér Uruk városának királya mellett ott a mindössze három elembôl — korona, kereszt, jogar — megformált keresztény uralkodó. De ugyanez mondható el a mitologikus ihletésû Szirénrôl , a Bukott angyalról , a Kariatidákról , az Imamalomról és a többi, gondosan megmunkált, az alapanyagban, a bronzban rejlô lehetôségek maximális kihasználására, érvényesítésére törekvô alkotásáról. S amíg az említett munkák esetében a formák egyszerûsége és az alkalmazott anyag jellege dominál, az apokalipszis sorozat sajátossága a dinamikus kompozíció. A magyar ôstörténetbôl ihletôdött lovas szobrocskák szinte mindegyike, a látvánnyal párhuzamosan, egy-egy sokatmondó allegória is. Elég csak a hátrafelé nyilazó lovast említenünk.

A kiállítás másik vonulatát képezô szobrok tematikája hasonló, az eltérés a felhasznált anyagban (vas) és az ebbôl adódó sajátosságokban mutatkozik meg. A felületeknek a szándékosan durva megmunkálása és a lényegre törô pár elemes ábrázolás tömör és rendkívül szuggesztív struktúrákat eredményez ( Perszeusz, Útban Egyiptom felé, Szent Sebestyén ).

Kolozsi Tibor szinkretista szellemû alkotásai olyan sajátos mûvészi program megjelenítôi, amelyek vállalják a mindenkori újjal járó kockázatot, a kísérletezés és szuverén értékteremtés kínját-gyönyörét.

A kiállítás augusztus 9-ig tekinthetô meg a Szentegyház utcai galériában (Iuliu Maniu 2-4.) naponta 9-17 óra között.

(németh)

http://archivum.szabadsag.ro/archivum/1996/6aug-01t.htm