Ez az oldal sütik (cookies) használatával javítja élményét, miközben Ön ellátogat ezen a webhelyen.

Kérjük, legyen kedves és fogadja el az alább felsorolt sütik használatát a folytatáshoz.

  • Session-süti: a munkamenet adatainak tárolására
  • Ügyfél-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát
  • Statisztika-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát

BMC tagok

vissza

Korondi Jenő



1935-2007

Tagságok

Barabás Miklós Céh 1994. január 8.

Személyi adatok

. 1965–1985 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot tanított.
Elsősorban fémmel dolgozott. Kisplasztikai méretű csiszolt fémszobrainak központi témája a közösségi összetartozás és az anyaság. A kortárs erdélyi magyar szobrászat meghatározó, újító egyénisége volt. Főiskolai tanári tevékenységével nemzedékeket indított útnak a modern plasztika művészetében. Az 1989-es politikai fordulat után fellendült erdélyi magyar emlékszobrászat szinte valamennyi jelentős alkotásának elbírálásában szerepet kapott. Az 1994-ben újraalakult Barabás Miklós Céh alapító tagja volt. Szerepet vállalt a vezetőségben, a kiállítások szervezésében, rendezésében, a céhtagok közti összetartás kiépítésében. „Számára a műterem nem kimondottan a műhely szerepét töltötte be, hanem valóságos oázist jelentett, ahol meg lehet pihenni, lehet álmodozni, erőt lehet gyűjteni. Oda csak az a tanítvány léphetett be, akinek a mester ajtót nyitott, mert erre méltónak és szellemileg kellően tisztának találta” – emlékezik rá Kolozsi Tibor. Németh Júlia méltatása szerint pedig „Korondi Jenő tisztaságkereső és -találó világának szereplői, a kecsesen hajladozó nádszál testek vagy éppenséggel a termékenységet megszemélyesítő, hangsúlyosan robusztus szoborcsoportok az elvonatkoztatott szépség-tisztaság-anyaság ideál megtestesítői. Portréi pedig azt a földi, de ugyanakkor minden földi gyarlóságtól mentes világot is idézik, amelynek eszmeisége munkásságában meghatározó szerepet játszott”.

Korondi Jenő alkotói tevékenységének utolsó éveit a keresztút stációi megalkotásának szentelte. A keresztútállomások domborműben való megfogalmazását megvalósította ugyan, de az általa elképzelt végleges anyagban – bronzban – már nem láthatta: a bronzöntvények posztumusz készültek el magánszemélyek és a monostori egyházközség támogatásának jóvoltából 2008-ban. E domborművek reprodukcióin alapul a kolozsvár-monostori plébánia internetes keresztútjárása.
(Ismeretlen szerző)

Tanulmányok

1955–1961: kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola

Tanárok, mesterek

Bandi Dezső, Balaskó Nándor, Izsák Márton, Mohy Sándor és Kós András

Kiállítások

Egyéni kiállítások


1964, 1970, 1972, 1991 • Képzőművészeti Galéria, Kolozsvár (RO)
1999 • Szentegyház utcai Galéria, Kolozsvár (RO)
2006 • Kolozsvár (RO).

Válogatott csoportos kiállítások

1990 • Romániai magyar művészet, Budapest
1992 • 12 erdélyi képzőművész, Erdős Renée Ház, Budapest
1996 • Barabás Miklós Céh tárlata, Kolozsvár (RO) • Corpus-kiállítás, Kaposvár (RO)
1997 •Barabás Miklós Céh tárlata, Marosvásárhely • Kolozsvári képzőművészek kiállítása, Magyar Ház, Stockholm
1999 • Barabás Miklós Céh tárlata, Kolozsvár (RO)
2002 •„Felezőidő”- Romániai magyar művészet 1965-75, Ernst Múzeum, Budapest.



Más adatok

Elemi iskoláit szülővárosában, a Református Kollégiumban végzi Bandi Dezső és Balaskó Nándor növendégeként, majd 1951 és 55 között a Zene- és Képzőművészeti Középiskolában Izsák Márton tanítványa. Az érettségi évében veszik fel a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, ahol Mohy Sándor és Kós András mesterek tanítványaként 1961-ben szerez diplomát.
A főiskola elvégzése után Kolozsváron marad, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1965 és 90 között szobrászatot tanít.
Köztéri szobra nem készül az eredendően monumentális feladatok teljesítésére hivatott művésznek, mert a legtermékenyebb korszakában a román kommunista és nacionalista propaganda eszközévé degradálták a köztéri szobrászatot.
Kiállításokat választott otthonában, Kolozsváron (1964, 70, 72, 91, 06) rendeznek alkotásaiból.
Munkásságáról Banner Zoltán ír monográfiát, ami a Pallas-Akadémia kiadásában jelenik meg 2004-ben.
Újjászervezésétől (1994) tagja a Barabás Miklós Céhnek.
A Házsongárdi temetőben helyezik végső nyugalomra.

Demeter Ervin



Kiállítások / Médiavisszhang

Képgaléria

1