Németh Júlia elmondta: már kezdettől fogva figyelemmel kísérte Kolozsi Tibor pályájának alakulását. Kiemelte: a művész a plasztika nyelvére ülteti át az őstörténet és a mitológia kimeríthetetlen kincsestárát, méghozzá a legmeggyőzőbb, a leghitelesebb módon, ez pedig új, meditációra sarkalló vizuális struktúrák megteremtését eredményezi. A műkritikus szerint Kolozsi alkotóművészetében fontos szerepet töltenek be a portrék. – A szobrászi adottságok próbakövének tekinthető arckép viszont korántsem egyfajta bizonyítási szándékból került túlsúlyba s nyert formát a legkülönbözőbb anyagban, kőben, vasban, bronzban. A formai bravúrokon túl nála a portré az elmélyülés, az absztrahálás és általánosítás olyan lehetőségét teremti meg, amellyel a szobrász különböző alkotói periódusaiban különbözőképpen élt – magyarázta. Hozzáfűzte: az életműben ugyanakkor különös hangsúlyt kap a szakralitás is.

Kolozsi Tibor különleges művészi adottságaira idejekorán felfigyelt a szakma, mondta Németh Júlia, így már 1992-ben Bukarest-nívódíjjal tüntették ki, amelyet aztán többek között a Budapest Artexpo-díj, a Barabás Miklós Céh nívódíja és az EMKE Szolnay Sándor-díja követett, „hogy aztán 2011 márciusában, mindössze 45 évesen, megkapja a legnagyobb szakmai elismerést jelentő Munkácsy-díjat”.

Mircea Oliv műkritikus szerint Kolozsi radikálisan különbözik minden nemzedéktársától és szinte minden szobrásztól. Mint mondta, a 19 kiállított alkotást valamiféle speciális perspektívából, a Magister Ludi szemszögéből kell figyelni.

– Az ő művészi egyénisége mindig egy szintézisben teljesül ki, egy olyan harmóniában, amely az ellentétek ütközéséről szól – a múlt és jövő, a hagyomány és a fejlődés, az intuíció és az intelligencia, a mágikus és a reális konfliktusáról – s ez azzal az érzéssel tölti el a nézőt, hogy a szobrász az „anarchistát” és a „monarchát” egyaránt megtestesíti, s egyszerre száll szembe a jelennel és prófétál.

Kolozsi szobrászata komplex formákat mutat be, struktúrákat és rendezetlenségeket, amelyeket az egymás ellen ható erők játéka formál – hangsúlyozta Mircea Oliv.

A kiállítás alkalmával katalógust is kiadott a galéria.

Kolozsi Tibor kiállítása július 5-ig látogatható a Quadro Galériában (Jókai/Napoca utca 2–4. szám, I. emelet, 64.).

KÖLLŐ KATALIN

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/91712