Kétezerhuszonnégy
Hogyan egyeztethető össze vizuálisan az apokalipszis négy
lovasát ábrázoló festmény, Salkaházi Sára nagyméretű, realisztikus
képmása és egy 20. századi bányászokat felsorakoztató kollázs? A
Barabás Miklós Céh éves tárlata ismét bebizonyította, hogy a
legkülönbözőbb stílusok, műfajok és technikák együtt esztétikus egészet
képesek alkotni. A kiállítás, melyen 57 művész közel 100 alkotása került
bemutatásra, 2024 február 8–25 között volt megtekinthető a Kolozsvári
Művészeti Múzeumban.
A kiállítás látványa három egységre tagolódott. Az első terembe
lépve kisebb méretű fotók, festmények, metszetek és kollázsok fogadták
a látogatókat. Itt a földszínek, a barnás árnyalatok, illetve a fekete és
fehér kontrasztok uralkodtak. Havadi Nagy Dávid fekete-fehér fotói
szinte azonnal nosztalgiázásra csábították a nézőt. A műveken szereplő
szobabelső, ruhadarabok és különböző kiegészítő tárgyak ugyanis sokak
számára ismerősek lehettek. Kelet-Európa című művét rögtön
asszociálni tudtam nagyszüleim előszobájának látványával. A falon
óriási keretben megszámlálhatatlan kisméretű fénykép mesélt a családi
élet jeles eseményeiről, a fogason mindig nagypapám farmer kabátja és
füss dzsekije lógott. A villanyóra feltűnő helyre való illesztése pedig
- elengedhetetlen eleme a kelet-európai szocialista hagyományokbangyökerező szobabelsőnek. Az élettér és lakás témájához igazodottVdovkina Anastatia a Régi ház című, kerámiaelemekből felépülőmontázsa. A mű erősen futurista hatást keltett, szinte érezni lehetett azépületrészek egymástól független dinamizmusát. Az ablakok rácsaimögött felsejlő meleg árnyalatok a durva, robotszerű elemek közé ismeghittséget és nyugalmat csempésztek. Ezen a falsoron kaptak helyetHorváth László, Tóth Orsolya, Feleki István, Csibi László és MarincașMira fotói, Balázs László bőrmetszetei, Ovidiu Petca printjei és OrbánIstván tusrajzai is.A szemközti falon Zilahi Nono Underground Mining 12.2 címűprintje egy kollázs formájában tárta elénk a bányászélet sajátosságait. Akép bal oldalán egy vertikálisan elhelyezett, felülnézetből ábrázolt vagonkapott helyet, melyben bányászok tömege ült. A kép jobb oldalán kéttovábbi alak hozta egyensúlyba a kompozíciót, akik mellettmunkaeszközök is megjelentek. A bányászportrék fekete-fehérek voltak,míg az őket övező, geometrikus formákból és szimbólumokból állókörnyezet élénk vörös és sárga színekből állt. Tovább haladva kapotthelyet Koncz-Münich Judith linómetszet hangulatát idéző, melegszínekből és erőteljes vonalakból építkező olajfestménye. Riti RóbertHáború 3 és Mechanizmus 2 grafikái érzékletesen utaltak a jelenproblémáira. A képek arra a kérdésre reflektáltak, hogy a hadakozáskövetkeztében hogyan szűnik meg az ember, mint egyén és hogyan
- alakul át egy hatalmas gépezet jelentéktelen és pótolható alkatrészévé. Afalra helyezett művek sorát Felházi Ágnes két akrilfestménye zárta,melyek elmosódott színfoltokkal és vékony, olykor karcolt vonalakkaljelenítettek meg tájrészleteket. A művek előterében Kun Árpád Györgykét, közepes méretű bronzszobra emelkedett, melyek stilizált formákkalérzékeltették a sámánok természetfeletti erejét, mesebeli jellegét. Ittkapott helyet Lőrincz Lehel faszobra is, mely elnagyolt, egyszerűformákból állt. A karjait összekulcsoló magasba tekintő alakmegformálása az afrikai primitív művészetre vezethető vissza.A második terem reprezentatív falára Valovits László, SalkaháziSárát ábrázoló realisztikus portréja került, melynek lágy, pasztellesszínhasználata és finom vonalai visszautaltak az előző terem szín- ésformavilágára. A művész aprólékos ceruzavonásokkal érzékletesen adtavissza a nő jellegzetes vonásait, arcának kedvességét. Nyakában aSzociális Testvérek Társaságának galambos jelvényét viselte, melykaritatív tevékenységeire utalt. Jobb oldalon Starmüller Géza Bejáratcímű festményének pasztelles narancs és korall színei tökéletesharmóniában álltak Valovits portréjával. A mű apró, elmosódottszínfoltok kavalkádjából tevődött össze, melyek árnyalataikkal ésirányaikkal geometrikus formákat alakítottak ki a vászon felületén.Hasonlóan illeszkedett a színvilághoz Csata Hermina, rómaiColosseumot ábrázoló festménye is. A közeli képkivágás, a művészdinamikus, foltos ecsetkezelése, a színárnyalatok változatossága és a
- feketék mellőzése az impresszionizmussal tette hasonlatossá a művet.Horváth Gyöngyvér grafikájának szürkés, elmosódott színfoltjai,Székely Géza akvarelljeinek éles, sötét vonalai és Farkas Melindafotómontázsainak dekoratív aranyozott ornamentikái határozottanvezették a tekintetet képről képre. Darvay Tünde Szelek szárnyán ésLenn a völgyben című művei színhasználatukban erőteljesebbek, így aszemközti oldal festményeire irányították a figyelmet. A művészstílusának jellegzetessége, hogy vászon és papír helyett talált tárgyakra,jelen esetben egy szekrényajtóra komponálta művét.A terem szemközti falán sorakozó képek már lüktető intenzitássalszippantották be a látogatót. Az alkotások szimmetrikusan lettekelrendezve: középen Kentelki Gábor nagyméretű, monokrómolajfestménye helyezkedett el, kétoldalán Szentes Zágon egy-egykompozíciójával, a széleken pedig Deleanu Márta akrilfestményei zártáka sort. A képeken a kék, vörös, sárga és lila színek domináltak, ígyegyüttesen egy ritmikus összképet hoztak létre. Szentes Zágon alkotásaierős színkontrasztokkal, szokatlan formákkal, szimbólumokkal ésalakokkal reflektáltak aktuális témákra. Békearzenál című festményedrámaian sokatmondó. Már a címben szereplő paradoxon is jólérzékeltette azt az ellentmondást, miszerint a békéhez csak háború útjánjuthatunk el. A kompozíciót uraló hatalmas béke szimbólum egylabirintussal fonódott össze, mely körül rakéták, borús felhők és modernhangvételű memento mori szimbólumok kaptak helyet.
- A terem szobrászati alkotásokban is bővelkedett. Vetró AndrásEgyütt című szobra egy meghitt családi jelenetet mutatott be. A művetaz egyszerű, absztraháló formák jellemezték. Az alakok klasszikus,háromszög kompozícióban helyezkedtek el. Míg a férfi arcvonásaierőteljesek, addig a női arc részeit csupán szelíden érzékeltette aművész, a gyermek vonásai pedig már teljesen eltűntek. Bár a szoborgipszből készült, mégis bronz szobor hatását keltette a sima csiszolás ésfémes patinaréteg miatt. Suba László Lovag című alkotása szinténegyszerű és elnagyolt formákból építkezett, melyekbe finom véséseketejtett a szobrász. Gergely Zoltán Dante című szobra szokatlan módonjelenítette meg a költőt. A lehajló, csúcsánál elkeskenyedő,babérlevélként is értelmezhető absztrakt forma szimbolikus utalást tettaz olasz irodalom klasszikusára. Péter Félix kerámiaszobra egymadárszerű lényt jelenített meg, melynek teste merev, tömbszerű,nyakához pedig vékony pálcákra csatlakozó apró gömbök illeszkedtek.A címadás rögtön magyarázatot adott a mozdulatlan madár és akörülötte keringő különös formák problémájára: Ad astra, vagyis fel acsillagokig.A tárlat egy hatalmas, pilléres árkádokkal elválasztott terembenzárult, ahol festmények, grafikák, textilművek és kerámiaszobrok voltakkiállítva. A két korábbi egység összefoglalásaként harmonizált a kék,vörös, narancs és sárga különböző árnyalata, felerősítve az első teremneutralitását és csillapítva a második terem intenzitását. Műfajok széles
- palettája fogadta a nézőket: tájképektől és épületrészletektől kezdve,portrékon és csendéleteken át, az absztrakt és szimbolikus művekig. Ateret egy nagy és két kisebb méterű árkád osztotta ketté. Az alkotásoksokasága miatt a pillérek oldalaira is kerültek képek, ami egy nagyondekoratív összképet eredményezett. A terembe lépve a néző egyhangsúlyos együttessel találta szembe magát. Kétoldalt LabanczCismagiu Ágnes Realitás tánca és Fekete-Fehér metamorfózis címűfestményei kaptak helyet. Az éles formákból és kontrasztokból építkezőfekete-fehér alkotások hangsúlyosan emelték ki középen Kentelki GáborÁlom című olajfestményét, melynek élénk, vidám színei és dinamikusformái feloldották a monokróm művek ritmusát. Mellettük helyezkedettel Tudoran Klára nagyméretű, horizontális textilműve, az Európamegmentése, kétoldalán Tibád Eszter geometrikus formákból és növényiornamentikából komponált műveivel. Ez az együttes fokozta Kentelki ésLabancz Cismagiu műveinek ritmicitását.A terem szemközti falán kisebb méretű alkotások, többnyiretájképek és csendéletek sorakoztak. A kék, narancs és korall színekharmóniája egyaránt megjelent a festményeken. Kováts Ildikó, LukácsSolymossi Éva és Feleki Szabolcs dinamikus, expresszív ecsetvonásaikontrasztban álltak Keleti Ádám pixelkockákból építkező művével. Akockák változatos mérete azonban dinamikát és ritmicitást csempészettKeleti festményébe is. Balogh Krisztina unitárius templomokatmegjelenítő festményeit erőteljes ecsetvonások jellemezték, ám stílusuk
- már a realista ábrázolásmódra hajazott. A szimbolizmus központiszerepet kapott Kocsis Ildikó monokróm festményeiben. Aszimbólumok és jelképek direkt ábrázolása mellett a színhasználat isbeszédes volt, ugyanis a víz elem ábrázolásánál a kék árnyalatok, a földelem esetében a földszínek harmóniáját vélhettük felfedezni. GallyKatalin két kiállított alkotása népművészeti motívumokból merítkezett.A Párbeszéd című művében a zoomorf elemek csupán körvonalakformájában jelennek meg, míg a Gyermekkor 1.? című mű esetében azélettelennek tűnő faágak öltöttek állati alakot. Bába István, kétalkotásán, szokatlanul modern hangvételben tárta a néző elé a bibliai ésmitológiai témákat. Az Apokalipszis 4 lovagja című festményén példáulnéhány dinamikus, elnagyolt ecsetvonással érzékeltette a sötétségbőlelőre törő alakokat. Az Orfeusz imája című képen a görög énekesbabérkoszorú és lant helyett egy cowboy kalapot és fényes öltönyt viselt.Grafikai alkotások közül a teremben a pasztellképek domináltak.Starmüller Katalin alkotásainak színvilága a szürrealizmust idézte,Bordy Margit képein pedig szimbolikus ábrázolásmódot vélhetünkfelfedezni. Forró Ágnes figyelő szempárokat és állatalakokat rejtett elexpresszív hangvételű műveibe. Sipos Sándor Anima című grafikájábana világos alap harmóniáját vékony vonalak és sötét, lazúrosecsetvonások törték meg, melyekből egy szempár körvonalazódott.Felházi Lenke grafikája ennél világosabb, üdébb hangnemben készült.Akadályok 1. című művében a pasztell sárga és lila árnyalatok
- domináltak. A kompozíció középpontjában pedig egy ferdén elhelyezettlétra kapott helyet. Vizi Katalin Rebirth című, nagyméretű, monokrómalkotása egy realisztikusan ábrázolt, gyermeki pózban fekvő női alakotjelenített meg. A kép finom vonalakkal és lágy kontrasztokkalnyomatékosította az alak által árasztott nyugalmat és békét. MateiLászló két akvarellt állított ki, melyek tájképeket jelenítettek meg. M.Lovász Noémi monotípiái a különböző formákkal és anyagokkal valókísérletezés példái voltak. Takács Gábor fametszeteiben pedig a SzentKereszt templom kupoláját és egy nő arcképét örökítette meg.A terem több szobornak is helyet adott. Kolozsi Tibor Ébredéscímű bronzszobra egy arc és egy kéz részletének összekomponálásávalmutatta be az ember ébredés utáni első cselekvését. Szinte érezni lehet abágyadt kéz súlyát, ahogy a szemeket dörzsölve fáradtan ránehezedik azarccsontra. Az Ébredés masszivitásával teljes kontrasztban állt NemesAndrás Csaba Séta című szobra. A vékony, törékeny vonalak a kecsesmozgás illúzióját keltették. Koncz-Münich András Körbe kék és Leletcímű kerámiaszobraiban a koncentrikus mozgást különböző hosszúságúhengerek összekapcsolásával érzékeltette. Kolozsi Simona egy tulipántés egy női portrét olvasztott eggyé Mese című alkotásában. A kék ésarany részletek ötvözésével egészen egzotikus, keleties hatást keltettekDeák Zsuzsa A zsiráfos pendulum és az Alkémia című kerámia alkotásai.Az üveggel való kísérletezés példái voltak Nagy Anna Mária
- Próbálkozások című kompozíciói. Palkó Enikő Király, királynő címűkisméretű szobrai pedig a japán eredetű raku technikával készültek.Úgy vélem, hogy a kiállítás átfogóan mutatta be a Barabás MiklósCéh munkásságát, ugyanakkor rávilágított arra is, hogy tagjainak stílusamennyire széles skálán mozog. Az idei tárlat közel száz alkotástszámlált, melyek különböző műfajt, technikát és koncepciót képviseltek.Első hangzásra a felvezetőben említett művek témaválasztása ésformavilága is erősen elüt egymástól. A korábban felvetett kérdésekmegválaszolásához néhány olyan kapcsolódási pontot szeretnékkiemelni, melyek a kiállított művek és alkotói törekvések heterogenitásátárnyalják. Úgy vélem Salkaházi Sára portréja ugyanúgy tekinthetőerkölcsi állásfoglalásnak, mint Zilahi Nono bányászportréi vagy RitiRóbert háborúábrázolásai. Az apokalipszis négy lovasa ugyanúgy utaltaz elmúlásra, mint a memento mori szimbólumok Szentes Zágon ésTudorán Klára műveiben. A lovak motívuma pedig Horváth Lászlófotóin is visszaköszönt. Az emberi lét korlátait ugyanúgy emelte kiMarinca Miraș Levitáció című fotója, mint Péter Félix Ad Astra szobra,Felházi Lenke Akadályok 1. alkotása vagy Kocsis Ildikó, a világot alkotóőselemeket ábrázoló képei. A kortárs művészeti törekvések, melyeket akiállításon láthattunk, bizonyították, hogy a mindennapi élet és ahétköznapi tapasztalatok mennyire sokféleképpen értelmezhetők éskivitelezhetők a művészet eszközeivel. A tematikus kapcsolódási pontokmellett a kiállítást egybefogta és esztétikus egésszé kovácsolta a
- szakértelem, ami elsősorban a művek megalkotása, majd azokelrendezése mögött állt, hiszen a kiállítók külön figyeltek arra, hogy azegymással harmonizáló, egymás energiáit felerősítő alkotások egymásmellé kerüljenek. Mindent összevetve, szerintem egy olyan tárlatotsikerült megvalósítani, ami kifejezi a művészcéh tagjainak kiemelkedőtehetségét és alkotói vágyát.András Bernadett
