A mûvész mindig meghazudtolja az ő monográfusát, de meghazudtolja önmagát is. Csutak Levente életút-kiállításnak is nevezhető grafikai tárlatának összekapcsolása a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségekkel telitalálat. Mint láthatják, számos mûve pontosan és szorosan kapcsolódik a szabadságharc háromszéki eseményeihez. Mégsem az 1848-49-es forradalom katonai, politikai vagy társadalmi vonatkozásainak felidézésével szeretnék közelíteni Csutak Levente pályájához, amely egy másfajta önvédelmi stratégia, hanem a szellemi önvédelem csatateréről. Az erdélyi mûvészet és mûvészeti élet második világháború utáni megújulása a csatatér. Ez a korszak egy csodálatos képzőm-vész-nemzedéket indított el. Gondolok itt Csutak Levente pálya- és kortársaira, Feszt Lászlóra, Cseh Gusztávra, Deák Ferencre, Bardócz Lajosra vagy Árkossy Istvánra, akikhez hasonló szerepet nem vállalhatott például a szép, új erdélyi magyar könyv- és folyóirattervezés vagy a kiállítási képgrafika helyi stílusának a kiművelésében. Ha az ötvenes évek végén nem nyilvánították volna Kolozsvárt a magyarság számára zárt várossá, talán Csutak Levente számára is jutott volna egy rajztanári vagy egy szerkesztői állás.
Csutak Levente Kovásznán született, és a fürdővárosból indult meghódítani a művészet világát. A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum képzőmûvészeti tagozatán sajátította el a mûvészi alkotás alapelemeit. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőmûvészeti Főiskolán Andrássy Zoltán, Feszt László és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1964-68 között Nagyszebenben rajztanárként dolgozott, 1968-ban a brassói Új Idő hetilaphoz, az időközben nevet változtató Brassói Lapokhoz kerül grafikai szerkesztőként. Brassóban teljesedik ki mûvészi pályája, válik a lap legsokoldalúbb alapemberévé, évtizedeken át szervezi a Brassói Lapok Galériáját, amelyben több mint százötven mûvésznek biztosított bemutatkozási lehetőséget. Csutak Levente 2000-ben vonult nyugdíjba.
1990-től új korszak kezdődött az erdélyi magyar mûvészetben. Aki annyira hitt/hisz a mûvészet tudattisztító, tudatalakító hivatásában, mint Csutak Levente, szinte természetszerûen találta meg ebben a régóta esedékes identitás-helyreállításban hőseit, eseményeit, eszményeit. Sorra rajzolta meg Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Gábor Áron, Kós Károly, Kossuth Lajos, Bod Péter, Szacsvay János, Mikes Kelemen, Orbán Balázs és mások portréját. A háromszéki forradalom és szabadságharc egyik kedvenc témája Csutak Leventének. Hőseit különböző rendeltetésû kompozíciókba foglalva, illetve emléklapokon, naptárokon, ex libriseken újra meg újra megjeleníti.
Számomra örvendetes, hogy a mûvészi ereje teljében lévő Csutak Levente pályájának ígéretes fordulataként érzékelhető új, színes/színezett rajzkompozíciói a mostani kézdivásárhelyi tárlaton kerülnek először közszemlére.
Banner Zoltán
