Ez az oldal sütik (cookies) használatával javítja élményét, miközben Ön ellátogat ezen a webhelyen.

Kérjük, legyen kedves és fogadja el az alább felsorolt sütik használatát a folytatáshoz.

  • Session-süti: a munkamenet adatainak tárolására
  • Ügyfél-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát
  • Statisztika-süti: Ön tárolja, hogy elfogadta a sütik használatát

BMC tagok

vissza

Ferenczy Júlia 



1909-1999

Tagságok

Barabás Miklós Céh

Személyi adatok

Nyárádszentbenedek, 1909. április 3.
Kolozsvár, 1999. július 26.

Tanulmányok

1931 - 1935 A képzőművészeti főiskolát Kolozsvárt és Temesvárt végezte,

Tanárok, mesterek

Aurel Ciupe és Romulus Ladea tanítványa, Gy. Szabó Bélától tanult grafikát.

Díjak, kitüntetések

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996

Kiállítások

Egyéni

Csoportos

  • 1972 Állami grafikai kiállítás, Bukarest

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_Júlia

Más adatok

Magyar festőművész, illusztrátor. Férje Fuhrmann Károly iparművész. F. Ferenczy Júlia néven is jegyzi műveit.

Életpályája

 A pasztellfestést is művelte, tájképeket, köztük urbánus tájképeket is festett Kolozsváron, Nagybányán, Székelyföldön és a Balatonon. A Balaton környékén Gy. Szabó Bélával dolgozott. 1941-ben a magyar Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjasa volt.

A kolozsvári Képesújság (1946), majd a Dolgozó Nő művészeti munkatársa (1948–1953). Számos ifjúsági művet illusztrált az 1950-es években, rajzai jelentek meg az Utunk és a Művelődési Útmutató hasábjain. Megfestette többek között Kelemen Lajos arcképét.

Kiváló színérzékkel festett rálátásos csendéleteket, a térbehelyezés kérdéseit kutató enteriőröket és aktokat, s a fent említett helyekről tájképeket.

A Román Televízió magyar stúdiója 1997-ben vetített róla portréfilmet.

***

A Nyárádmente festőien szép vidékéről kerül Kolozsvárra. Az itteni főiskolára 1931-ben iratkozik be, de tanulmányait a Belle-Arte elköltö­zése után Temesváron folytatja, ahol 1936-ban szerzi meg diplomáját. A fiatalok nagyszámú festőnője közül az ő és Tollas Júlia teljesítménye a legígéretesebb. Az 1939-es tárlaton urbánus tájaival tűnik fel. „Annyira egységes, súlyos felépí­tésű — írja Pénzverő utca című festményéről Vásárhelyi Z. Emil —,hogy szinte ellentmondásnak érzem a tónusok asszonyos puhaságáról beszélni. Magasan ki­emelkedik egyéb kiállított képei közül, melyek néhol töredezettek, merevek, da­rabosak" (Erdélyi Helikon). A festmény érzékletes bemutatására az Ellenzékben bukkanunk: „Puha, meleg színek enyhe átmenete, a színek közt aranyló fény bujkál. Ezek a házak nem kőből és malterből épültek. E csöndes, magános siká­torban benne van a város egyénisége." Ion Vlasiu ugyanakkor a kép freskóhatá­sait emeli ki(Ţara nouă).Második jelentkezésekor Golgota című kompozícióját említik, továbbá a kolozsvári Tűzoltótoronyról készült festményét és később is több helyen reprodukált Önarcképét. Munkái akkoriban még olajban készültek, az egyéniségéhez közelebb álló pasztellfestésre később tér át.

Tevékenységek

Kiállítások / Médiavisszhang

Képgaléria

Hírek

2025 február 15.

2025 február 06.

2025 január 29.

Kiállítások

„Ők jelképezik a mát” 2025 január 30.

Együtt 2024 november 28.

Torockó 2024 augusztus 21.

Médiavisszhang